2016. május 6., péntek

Digitális történetmesélés

Elérkeztünk a félév utolsó házi feladatához, ami nem más, mint egy történetmesélő videó elkészítése. A soron lévő páros egy szuper jó feladattal készült (párokba rendeződve kellett egy fél-1 perces videót készíteni), mellyel teljes mértékben sikerült megalapozniuk a téma iránti lelkesedésem, és motivációm. A teremből való lábkitételem óta folyamatosan azon járt az eszem, milyen témát dolgozzak fel és valami csoda folytán csak úgy elárasztottak az ötletek (tánc, női test), melyek közül végül a szeretetre esett a választásom.
A videó készítése közben bevallom többször is elértem arra a pontra, hogy most befejezem az egészet, de végül, miután minden fortélyt kitapasztaltam, hihetetlenül élveztem a készítést. Eddig soha sem találtam magam ilyen kihívással szemben, így sem vágni, sem hangot és képeket összeszerkeszteni nem tudtam, de a WeVideo egy rendkívül könnyen használható program, még azok számára is, akiknek ugyanolyan bölcsész agyuk van, mint nekem.
A mai alkalommal szeretném meglepni a kedves Olvasókat, ezért most nem a nyelv- illetve történelemórák számára tartogatott lehetőségekről fogok szólni, ugyanis a nagy gondolkodások közepette belém csapott egy másik aspektus is: osztályfőnöki óra.
Emlékeimben élnek még azok a "halál unalmas" osztályfőnöki órák, amikor semmi más nem volt terítéken, mint az adminisztráció, dorgálás vagy esetleg a matekból összeszedett lemaradás orvoslása. Úgy vélem, ennek orvoslására fantasztikus lehetőséget biztosít a digitális történetmesélés. Lehetne egyénileg vagy esetleg párban dolgozni és mindig az adott évfolyamnak megfelelő témák kerülhetnének terítékre, mint például:
  • különböző érzelmek megszólaltatása
  • különböző felsőoktatási intézmények megszólaltatása (lelki szemeim előtt ez úgy jelenik meg, hogy 11. év végén vagy a 12. elején felmérést készíteni, ki melyik iskola/szak tekinget ki, és azt lehetne bemutatni így megkönnyítve a felsőoktatásba való jelentkezést)
  • különböző hobbik, zenei stílusok bemutatása stb.
Azon a véleményen vagyok, hogy így sokkal értékesebben lehetne eltölteni azt, a diákok által értelmetlennek és hasztalannak tartott 45 percet. A diákok témaválasztása, gondolatvilága, látásmódja, amin keresztül egy témát bemutatnak, további fejtegetésekre, beszélgetésekre adhatnak, sőt minden bizonnyal adnak is lehetőséget, ezáltal ők is jobban megismerik egymást, és az osztályfőnök is őket, sőt sok esetben a felnőtt tanár még tanulhat is a gyerekektől. 

A képre kattintva megtekinthetitek a SZERETETről készített kis videómat!
(Előre is bocsánat, mert az utolsó dián nem látszik végig a szöveg, valamiért nem tudtam újra szerkeszteni.)
https://www.wevideo.com/view/654246429
 A képekért a Pixabay-nek, a szöveg alapját képező idézetekért pedig  a Citatum-nak jár a a köszönet!

Ismételten szívesen veszem a kritikát, megjegyzéseket és hozzászólásokat!

2016. április 29., péntek

Interaktív tananyag

A saját tananyag elkészítésére  a Tankockát választottam, egyrészt azért mert betegség miatt nem voltam az e heti órán és ennek a felülete tűnt a legegyszerűbbnek, illetve azért is, mert épp a hétvégén mutatta ezt az
oldalt egy tanár ismerősöm.
Azon okból kifolyólag, hogy nem tudtam részt venni az órán, nem is tudom a saját  tanulási tapasztalataimat megosztani, ezért helyette a Tankocka kezelhetőségére és egyéb tulajdonságaira vonatkozó véleményemet, tapasztalataimat osztom meg a kedves Olvasókkal.
Először is imádtam, hogy a regisztráció nem vett 2 percnél többet igénybe. Ezt azért tartottam fontosnak kiemelni, mert sokszor azért nem regisztrálok oldalakra, mert túl sok időbe telik illetve hogy 3-4 biztonsági kódot is meg kell adni.
Másodsorban az nyerte el nagyon a tetszésem, hogy végre van egy olyan a tanári munkát segítő, és a tanulási folyamatot interaktívabbá tevő honlap, mely magyar nyelven is elérhető. És nem csak, hogy elérhető, de nem is rossz és még a megjelenése is vonzó.
Azt is pozitívumként éltem meg, hogy van olyan lehetőség, hogy osztály létrehozása és tagok meghívása. Bár őszintén megvallva, nem hiszem, hogy én élnék a jövőben ezzel a funkcióval, bár az okát nem tudnám megmondani, csak egyszerűen nem érzem úgy, hogy megfelelően tudnám alkalmazni ezt a szolgáltatást.
Többféle-fajta feladatot is készítettem, mindet német nyelven, és mivel magyarra volt állítva az oldal, majd kifolytak a szemeim, hiszen annyira koncentráltam és fókuszáltam a képernyőre, hogy hiba nélkül írjam a német szavakat. Majd természetesen mikor kreativitásom a végére ért, akkor vettem észre, hogy egyébként német nyelvre is be lehet állítani....
Mielőtt rákattintottam volna az első feladattípusra, aggódtam, hogy honnan fogom tudni, hogy hova mit kell írni, vagy hogy egyáltalán hogyan is fog kinézni ez a dolog a végén, de nagy meglepetésemre minden játéknál van egy példa feladat. Úgy vélem, hogy ez nagyon sokat segít abban, hogy el tudjuk képzelni a végső produktumot képzelni, illetve, hogy az adott témához a legmegfelelőbb típust válasszuk ki.

A képekre kattintva megnézheted, kitöltheted a feladatokat és tesztelheted a nyelvtudásod kedves Olvasó!
 
http://LearningApps.org/watch?v=pnp7jd10j16Elsőként a hozzárendelés képen típust próbáltam ki, mert népismeret órán ezt remekül tudnám használni, például a sváb házak berendezésének szemléltetésére. 




http://LearningApps.org/watch?v=ps7a63oaa16Majd a lóversenyt próbáltam ki és le is játszottam az egyébként matematikai (1 hibám lett csak, és így megvertem a számítógépem, juhuuu) feladatot. Itt a képekhez tartozó helyes névelőket kell kiválasztani.


http://LearningApps.org/watch?v=pxhs3k12t16
Aztán kíváncsiságomnak nem tudtam állj-t parancsolni, és mindenképpen ki akartam próbálni egy olyat, ahol zenét lehet hallgatni. Ehhez pedig a hiányos szöveg kiegészítését választottam és egy Hupikék törpikék dalnak (természetesen németül) a szövegét kell kiegészíteni.

A sok sikerélmény után lendületet kaptam és készítettem még további 3 feladatot:
http://LearningApps.org/watch?v=p2ryg3qhj16
csoportosítós kirakó a betelepítés és kitelepítés témakörében,és a helyes megfejtés jutalmaként a kitöltők/gyerekek
    http://LearningApps.org/watch?v=p69mgw6ra16
    párkereső, melyben a magyar településneveket ábrázoló képekhez kell a német megfelelőt megtalálni
    http://LearningApps.org/watch?v=pb4v3zmg516
    keresztrejtvény a színház és rádió témakörében
Várom sok-sok szeretettel a feladatokkal kapcsolatos észrevételeket, hibákra való figyelemfelhívást és egyéb ötleteket!
Forrás: https://imgflip.com/memegenerator

2016. április 24., vasárnap

Közösségi oldalak

Ezen a héten az online és a tematikus közösségi oldalakról tartottak kedves Csoporttársaink nekünk előadást. Izgatottan figyeltem és hallgattam végig, mert érdekelt miről is lesz szó, ugyanis ha arra a kérdésre kéne válaszolnom, hogy Milyen online közösségi oldalt ismer?, az első válaszom nem lenne más, mint:
Forrás: http://blog.mesetarhely.hu/facebook-etikett/
A különféle bemutatott oldalak közül csak néhányat emelnék ki, mégpedig a tanításban való alkalmazás szempontjából és ezeket az oldalakat növekvő sorrendben, azaz az én általam (magamban) felállított "használhatósági skála" mentén a legkevésbé hasznosnak véleményezettől kezdve mutatom be.
Amiről még egyáltalán nem hallottam az a tumblr, de ez egyáltalán nem nyerte el tetszésemet. Nem gondolom úgy, hogy ez a csak a pár soros bejegyzéseket engedélyező oldal akár a német, akár a történelemóráimon hatékonyan bevethető lenne. Nem a kötelező regisztráció miatt, hiszen a közkedvelt Facebook is regisztrációköteles, hanem egyszerűen azért, mert pár sorban nem lehet igazán véleményt kifejteni, házi feladatot megoldani. Egy szó, mint száz, ezt az oldalt biztosan (pedig ritkán vagyok ilyen határozott) nem fogom használni a későbbiekben.
Forrás:http://kozosseg.sulinet.hu/hu
A skálán a következő foknál a Sulinet, annak is a Közösségek opciója áll. Azért került "csak" az utolsó előtti helyre, mert ha erre az oldalra jövök nem tárul lelki szemeim elé az a hőn áhított kép, hogy a szülők azzal a panasszal fordulnak hozzám, hogy mióta megmutattam ezt a lehetőséget a gyerekeknek, alig lehet őket éjfél tájban ágyba parancsolni, mert a különféle csoportokban olvasgatnak és az adott témáról beszélgetnek másokkal. Őszintén szólva még nem regisztráltam és nem emlékszem, hogy az órán elhangzott-e, hogy mi magunk tudunk-e közösségeket létrehozni, de ennek ellenére szinte bizton állíthatom, hogy a diákokkal való kapcsolattartásra ezt az oldalt sem használnám, mert a megjelenése nem elég vonzó számomra.Viszont ugyanakkor tanári szemmel nézve igenis, hogy fontos a Sulinet ezen opciója, hiszen elénk tárul annak a lehetősége, hogy más (nem a mi iskolánkban tanító) szakemberekkel vagy éppen ellenkezőleg nagyon elhivatott és fanatikus laikusokkal konzultáljunk, ötleteket merítsünk és probléma esetén kérdezzünk. 

Elérkeztünk a képzeletbeli dobogó 2. helyére, melyet a Facebook birtokol, ami meglepő lehet a bevezető mondataim után. Anno én is kizárólag azért regisztráltam a Facebookra, mert a gimnáziumi irodalomtanárunk ott osztotta meg velünk (egyébként az órai keretbe illő) információkat, mint például azt, hogy csütörtökre plusz 5 tételt meg kell tanulnunk. Ő akkor még nem volt azzal tisztában, hogy nem mindenki rendelkezik Facebook profillal, ezért nekem első teendőm az lenne, hogy rákérdezek, illetve segítenék akár az elkészítésben is egy osztályfőnöki óra keretein belül. Itt persze, mivel én tervezem, hogy általános iskolában helyezkedem el, ki kell (legalábbis illene) a szülők véleményét kérni, hiszen nem mindenki szeretné, hogy gyermeke már ilyen fiatalon a számítógép rabjává váljon. A Facebook sok , tanári szempontból hasznos funkcióval bír, melyek közül a legfontosabb a zárt csoportok létrehozása. Ezekbe a csoportokba szuperül fel lehet tölteni mindenféle fájlt (képeket, szövegeket), szavazásokat lehet levezényelni és a chat már-már idegesítő hangja nélkül is lehet kommunikálni. A többi hiper-szuper funkcióra nem térnék ki, hiszen ezzel nagyjából tisztában vagyunk.
Amiért mégsem ez lett a Nr.1. nálam az az, hogy sokszor elmegy az ember a csoportba kiírt dolgok mellett, hiszen nem mindenről kapunk értesítést, vagy legalábbis nem olyan feltűnő (én már jártam így) és ez mind tanári oldalról (nem tudunk segítséget adni egy diáknak, aki jelezte ezt) mind diák oldalról (lemarad egy szavazásról, nem tölti le a házi feladatnak szánt dokumentumot) kínos lehet.

És az abszolút győztes nálam, amit biztosan fogok az osztályomban/osztályaimban a kapcsolattartásra használni:
Forrás: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.google.android.apps.plus&hl=de
Mióta egyetemista vagyok rendelkezem Google-fiókkal, de ezzel a szolgáltatással csak most ismerkedtem, ezen kurzus (-Modern eszközök a pedagógiában) keretein belül. Azért használnám ezt, mert ez sok más dologgal is össze van kötve (Youtube, Gyűjtemények stb. ), a használata nagyon egyszerű, a bejegyzések szépen visszakövethetők és ami szerintem a legfontosabb, hogy ha valaki valamihez hozzászól, vagy új dolgot ír, rögtön kapunk róla emailt, így biztosan nem kerülheti ki semmi a figyelmünket. Ezen felül a Facebook-kal ellentétben ide nem kerültek posztok minden 30. másodpercben, így semmi sincs ami a diákok figyelmét elvonhatná. Itt is lehet ugyanúgy eseményt, szavazást létrehozni, mint a Facebook-on.
Száz szónak is egy a vége, az osztállyal való kapcsolattartásra több lehetőség is kínálkozik, mindenki a saját maga szája íze szerint választhat ezek közül, én személy szerint, biztosan a Google+ csoport-ot fogom használni, mert itt biztosan nem vesznek el a nebulók a posztok, fényképek fekete lyukában.

És a reklám helye:
Ismételten áll a lehetősége a vélemények, kritika, további lehetőségek megosztására! Segítségeteket előre is köszönöm!
Ha valaki segít, nem azt jelenti, hogy elbuktál, hanem hogy nem vagy egyedül! (http://mr-black.hu/2366-ha-valaki-segit-nem-azt-jelenti-hogy-elbuktal/)

2016. április 17., vasárnap

Online tesztek

A mostani órán is sok-sok új hasznos információval gazdagodtam, mely információk az online tesztek világában való magabiztos kalandozásaimat teszik lehetővé. 
A mikrotanítás során több teszt-készítő oldalt is megnéztünk, egyet a Redmentát a prezentációt záró feladat során ki is kellett próbálnunk, melynek egyik legnagyobb tanulsága számomra, hogy keveset tudok a borokról.
A házi feladatom elkészítéséhez annak ellenére, hogy a többi oldalra is rápillantottam itthon, a Redmentát választottam, és nem csak azért, mert ezzel foglalkoztunk behatóbban az órán, hanem azért mert ennek a használata, felülete, felhasználóbarátsága nyerte el leginkább a tetszésem.
Nagyon örültem, amikor a prezentáció során hallottam, hogy magyar nyelvű az oldal, ugyanis eddig nem sok ilyennel találkoztam és ez nagyban megkönnyíti a tanárok dolgát.
Ugyan nem próbáltam ki, de rendkívül hasznosnak tartom a beágyazás funkciót, hiszen így az egy iskolában ugyanazt a tantárgyat tanítók szuperül össze tudnak dolgozni és egymás munkáját segíteni. 
Amit úgyszintén nem próbáltam ki, de egyszer biztos ki fogom, az a teszt kitöltésére szánt idő beállítása. Ezt a funkciót mondjuk egy hagyományos röpdolgozatot helyettesítő teszt esetében tartok elképzelhetőnek és tanári szempontból nagyon hasznosnak, hiszen így elkerülhető az az általános probléma, hogy az, aki az utolsó padban ül tovább dolgozhat a feladatokon, mint az, aki az első sorban foglalt helyet.
A lehetséges feladattípusok tárháza ha nem is végtelen, de sokkal több lehetőséget rejt magában, mintha kézzel vagy Word dokumentumként szerkesztenénk meg tesztjeinket, hiszen a képek csatolásán kívül lehetővé teszi különböző videók Youtube-ról való importálását is. Ezen felül a feladatlapok később, akár 1-2 évvel később is szerkeszthetők (kivehetünk vagy hozzáadhatunk további kérdéseket) anélkül, hogy újra le kéne írnunk vagy begépelnünk a már kész tesztet.
Ami a pedagógusoknak a legnagyobb könnyebbséget jelenti nem más, mint az értékelés. Ilyenkor a piros tollak nyugodtan a tolltartóban és táskában maradhatnak, hiszen ezt a terhet átvállalja maga az oldal. Nekünk maximum a határidőnaplónkban kell dokumentálnunk, hogy ki hányasra teljesített. 
Hátrányként, vagy nem is hátrányként, hiszen nem eget verő problémákról van szó, kettő dolgot tudnék megjegyezni. Az első az a kötelező regisztráció. Az, hogy tanárként regisztrálni kell, teljesen magától értetődő, de az hogy a diákok vagy csupán az ismereteiket szabadidejükben kiegészíteni vágyóknak miért kell regisztrálni az oldalra számomra érthetetlen. Tényleg nem negatívumként emelem ki, hiszen a regisztráció nem vesz igénybe talán  percet, csak én értetlenkedem efelett.
A tesztemet én német nyelven készítettem és szomorúan tapasztaltam, hogy nem lehet beállítani a feladat szövegére sem más nyelvet, mint a magyart, ezért a készítéskor nagyon kellett koncentrálnom a nyelvhelyességre. Ez sem negatívum, csupán egy megjegyzés.
És (tudom, hogy és-sel nem kezdünk mondatot) most következik az, amire vártál Drága Olvasó, mégpedig az általam készített teszt, melyet vagy egy év eleji vagy év végi ismétlésre szántam, német népismeret órára. A teszt maga 8 kérdésből áll, melyekhez, hogy csillapítsam kíváncsiságom, képeket és videót is csatoltam.
Úgy vélem, hogy minimális német nyelvtudással és kis szerencsével könynen megoldhatóak a feladatok, bár igaz, hogy jómagam csak 25%-ra teljesítettem (valamit félrekattintottam csupán azért).
A teszthez tartozó direktcím: Ungd 
Jó szórakozást és sok sikert!!

Értékelési táblázat

Erre a hétre egy számomra elég nehéz feladatot kaptunk, ugyanis egy értékelő sablont kell készítenünk, mely segítségével a diákok online applikációkkal készített produktumait igazságosan lehet értékelni.
Nagy kihívás elé állított engem ez a feladat, mert hiszen engem még a hagyományos ötfokozatú skála alapján osztályoztak és sosem szembesítettek azzal, hogy azért kaptam 4-est, mert ezen követelményeknek nem feleltem meg. De mindennek ellenére nagy lelkesedéssel álltam hozzá, remélem ez az eredményen is látszódik.
Az általam nagyon megkedvelt és azóta is gyakran használt szófelhőt választottam, mint értékelendő produktum. Ez a választásom remek indok volt arra, hogy újabb félórát töltsek el azzal, hogy kreativitásomat szárnyalni engedjem.

A maximálisan elérhető pontszám 15, minden  kritériumra 5 pont adható.
Ezek után értékelném a saját, csak erre a célra a család témakörében készített szófelhőmet (bár elég furcsa a saját "művemet" értékelni):

Háttér/forma: 5 pont
Helyesírás: 5 pont
Elrendezés, átláthatóság: 4 pont ( a témához szorosan kapcsolódó kulcsszavak megfelelően ki vannak emelve, de a szavak mennyisége zavarja az áttekinthetőséget.

Most még jobban várom a hozzászólásokat, mint eddig bármikor, ugyanis mint a bejegyzés elején is említettem, nagy kihívást jelentett nekem ez a feladat, ezért várom a kritikus és segítő hozzászólásokat!

2016. április 6., szerda

Podcast

"Egy újszülöttnek minden vicc új"- na hát ez ugyanígy van velem is és az e heti órán is csupa, számomra eddig ismeretlen dologgal találkozhattam, mint a podcast vagy a wikik (bár ezek létezéséről már hallottam). Őszintén szólva az előadás elején nem koncentráltam 100 %-san, mert a blogokról már volt szó a legelső órán, sőt én is használom (melynek remek /vagy talán mégsem?!/ bizonyítéka ez az oldal), de a wikik illetve a podcast szó hallatán felkaptam a fejem, mert megijedtem és azt hittem más órán ülök, mert egyszerűen nem értettem miről van szó. A szuperül kitalált feladatokat nagyon hamar megoldottuk a párommal és így volt egy kis időm,amíg a többiek is végeztek, amit nem haszontalanul töltöttem, hanem elkezdtem keresni podcast-eket és némelyikbe bele is hallgattam. A következőkben ezekkel kapcsolatos élményeimet, tapasztalataimat és gondolataimat osztom meg veled, Kedves Olvasó!
Szokásomhoz híven német nyelvű podcast-ek keresésébe kezdtem először, hiszen ezt a szakomat érzem magamhoz közelebb. A kereséskor kicsit bajban voltam, hogyan és hol álljak neki ezeknek a hanganyagoknak utánanézni, ezért az előadás során használt soundcloud oldalon próbálkoztam, mely már ismerős volt számomra, bár eddig csak a különböző mixek hallgatására használtam. Nemes egyszerűséggel beírtam a keresőbe azt, hogy deutsche podcast és nagy meglepetésemre egész sok találatot kaptam, bár meg kell vallanom, hogy ezek nagy része német dalok voltak, de azért találtam kettőt, melyeket be szeretnék mutatni.
Az elsőben egy Christina Hommel nevezetű hölgy vázolja fel röviden Marius von Mayenburg Der Stein című művének tartalmát. Ezt az alig 5 perces hanganyagot remekül felhasználhatónak tartom mind nyelvórán mind pedig német irodalom órán. A kéttannyelvű gimnáziumokban kivétel nélkül tanulnak a gyerekek német irodalmat (tehát nem csak irodalmat németül), ahol szemléltetésként én személy szerint bevinném ezt az anyagot. Mit értek szemléltetés alatt? Amikor foglalkozunk valamilyen témával, jelen esetben női irodalommal, nők szerepével az irodalomban, akkor a pedagógus feladata további könyveket, műveket ajánlani a gyerekeknek ugyanebben a témakörben. Ezt általában úgy szokták megoldani, hogy pár mondatban elmondják a tartalmat, viszont így (úgy gondolom) kicsi az esélye annak, hogy felkeltsük az érdeklődést. Ha ellenben valamilyen médiummal összekötjük, akkor jobban odafigyelnek a kis nebulók, hiszen megtörjük a mindennapok monotonitását. Ez a podcast véleményem szerint hibátlanul van összeszerkesztve, hiszen nem csak egy nő beszél végig, hanem (valószínűleg) egy színházi előadás részletei is felcsendülnek, ami még izgalmasabbá teheti a hallgatást. Azonban azt is be kell vallanom, hogy a hanganyag minősége nem a legjobb azoknál a részeknél, ahol a színésznők beszélnek.  Otthon, laptopon, fülhallgatóval hallgatva teljesen érthető, de az osztályteremben, ahol egy, ki tudja milyen hangos hangszóró és pluszban az akusztika is közrejátszik, már nem biztos, hogy a hátsó sorokban ülők is ugyanúgy hallani fogják.

A nyelvórai felhasználáshoz egy másik podcast-ot választottam, aminek a témája is kicsit jobban közelít a nyelvhez, ez pedig nem más mint, Woher kommt und wohin geht die deutsche Sprache? Adnan Abbas előadásában. Ez a felvétel, mely alig hosszabb, mint 8 perc,több témakör körbejárásánál is felhasználható, mint például
  • elidegenedés
  • politika
  • történelem
  • magának a német nyelv kialakulása és fejlődése.
Maga a hang minősége kifogástalan, az úriember is teljesen érthetően beszél, előadása minden, általa nehéznek vagy kevésbé ismertnek vélt fogalom magyarázatára kiterjed (pl. indogermán nyelvek).
Nyelvórán úgy tudom elképzelni ezen podcast-ek felhasználását, hogy a tanár letölti magának a felvételt, hiszen az oldalon ez is lehetséges és egy feladatlapot készít hozzá (igaz-hamis állítások, multiple-choice) vagy csak hagyja, hogy a diákok lejegyzeteljék a számukra könnyebben érthető vagy érdekesebbnek gondolt információkat. Ezzel nem csak gyakorolják a hallás utáni szövegértést, mely nem csak minden nyelvvizsgán, hanem az érettségi során is megnehezíti a diákok életét, de ezzel egyidejűleg tanulnak is, méghozzá olyan dolgokat, melyek egyébként nem feltétlenül jönnének elő a tanóra keretein belül. 
Igaz, hogy ez az újítás a pedagógusoktól sok energiát és ráfordítást igényel, hiszen meg kell ezeket a podcast-eket keresni, meg kell hallgatni és nem is csak egyszer és pluszban még feladatokat is kell hozzájuk találni, de vallom, hogy ezek a szövegek sokkal hasznosabbak, mint a tankönyvekhez kapott, nem minden esetben anyanyelvűekkel készített felvételeket tartalmazó Cd-k. 

Ismételten nagy szeretettel várom a hozzászólásokat, észrevételeket és tanácsokat!
Ui. : Bocsánat, de nagyon bejött ez a memegenerator!

2016. március 30., szerda

Google alkalmazások

Most, hogy mindenki kipihente a Húsvéti forgatagot és neki állt az ilyenkor szokásos fogyókúrának, újabb bejegyzéssel jelentkezem.

Forrás:http://legjobbviccek.hu/husvet-szigetek-fovarosa/
E heti feladatunk az volt, hogy válogassunk a Google ezer meg egy alkalmazása közül, aszerint, hogy mely/melyek az/azok, amiket be tudnánk építeni a tanmenetünkbe, foglalkozásterveinkbe és amelyekkel az órák interaktívvá tehetők. 
Szeretnélek megkímélni Kedves Olvasó attól, hogy a sokat emlegetett a Drive, Fordító, Térkép stb. (egyébként nagyon szuper alkalmazásokról) olvass illetve magamat az ismétléstől, hiszen előadásom során rengeteg szót ejtettem arról, hogy hogyan lehet ezeket az oktatásban használni. Ezért kerestem egy olyan alkalmazást, melyről eddig kevesebb szó esett illetve egy olyat is behozok a képbe, melyet mindenki kivétel nélkül ismer és használ, de oktatásban történő használatának a későbbiekben vázolt lehetősége nekem is csak most jutott eszembe.
Az első alkalmazás, melyről az előadásunk során nem beszéltünk Fecussal a Drive Rajzok.Őszintén szólva én magam is kétkedve nyitottam meg kipróbálásra ezt a szolgáltatást, főleg úgy, hogy nem is rajztanár leszek. De aztán miközben szabad utat engedhettem szárnyaló kreativitásomnak hirtelen belém csapott a felismerés, hogy ezt milyen nagyszerűen fel lehetne használni mind a kisebbek, mind a nagyobbak körében is.

A kisebbek, gondolok itt az általános iskola alsó tagozatára, biztosan nagyon élvezné, ha a rajzórák keretén belül néha-néha a hagyományos ceruzát, filcet és papírt lecserélhetnék valami másra. Én magam egyáltalán nem vagyok tehetséges, még egy mosolygós fejet is csak többszöri neki futásra sikerül szépre elkészítenem, de a Rajzok alkalmazásban már be lehet szúrni előre elkészített smile-t és mindenféle más formát, amit aztán tovább lehet fejleszteni. A másik nagyon jó dolog ebben, hogy míg a hagyományos keretek közt nehézkes a párban, csoportban való rajzolás, mert van aki biztos nem fér oda, vagy ha egy másik tag olyat rajzol a lapra, ami a többieknek egyáltalán nem tetszik, nehéz eltüntetni. Ezzel szemben a Rajzok-ban is lehetséges a dokumentum egymás közti megosztása, így a tagok akár egyszerre is szerkeszthetik, csinosítgathatják a művet, sőt szerencsés módon többféle formátumban le is menthetik, vagy kinyomtathatják, így a jövőben még használhatják.
Miközben e sorokat írom, még egy újabb ötletem támadt, mégpedig arra vonatkozólag, hogyan lehetne ezt a nagyobb évfolyamokba is bevinni és erre tökéletes lehetőséget nyújtanak a nyelvórák. Az irányok megtanulása sok nyelvtankönyvben az utazással és útbaigazítással van összekötve, amelyhez kapcsolódó feladatok során egymást útbaigazító párbeszédeket kell megírni, majd eljátszani. Nagyon vicces és jó hangulatú órák születhetnének akkor, ha például a felolvasás/eljátszás közben a többieknek le kell rajzolni az eléjük táruló képet, útirányokat, melyhez segítségükre lehetnek az alkalmazásban előre elkészített nyilak is. Ezen téma lezárásaként szeretném közszemlére tenni a Rajzokban, a kipróbálás céljából készített mesterművemet, mely egyszer még sokat fog érni.
A másik alkalmazás a Naptár. Úgy gondolom mindannyiunkban életében előfordult, hogy elfelejtettük, hogy ebből vagy abból a tantárgyból dolgozatot írunk. Ha ez több emberrel is előfordult a csoportban, osztályban, akkor mehetett a küldöttség a tanárnőhöz/ tanár úrhoz a tanáriba és mindenféle kedves és dicsőítő szavak közepette megpróbálhatták rávenni, hogy halasszuk el azt a bizonyos, a pedagógus által betervezett dolgozatot. Na már most ez vagy összejött vagy nem és ez utóbbi esetben szidtuk magunkat, hogy hogyan felejthettük el. Ezen emlékek vetették fel bennem a gondolatot, hogy mi lenne, ha a dolgozat időpontjának megbeszélését vagy a Doodle segítségével történt megszavaztatását követően az óra végén a tanár felügyelete alatt mindenki beírja az okostelefonján megtalálható naptárba, hogy ekkor és ekkor dolgozatot írunk. Mivel ez a naptár össze van hangolva a gmail-es fiókkal, így az emlékeztető e-maileknek, smseknek, ijesztő csengőhangoknak köszönhetően biztosan nem felejtjük el, hogy tanulnunk kell. 

Igaz, hogy ez nem annyira építhető be a foglalkozásterve és nem is annyira interaktív, viszont használatával megelőzhetőek a kínos könyörgések a tanulók oldaláról és az elutasítás az eztán szívtelennek és könyörtelennek tartott tanár oldaláról.
Ismét várom szeretettel a hozzászólásokat, megjegyzéseket és további ötleteket, mert
"Mindig tanulok. Borzasztóan szeretem, hogy ha ma okosabb vagyok, mint tegnap voltam. Ez valahogy létszükségletemmé vált." (Varga Izabella)

Reflexió

Ezen blogbejegyzésem célja a március 22-én, a Google és alkalmazásaiból (ezen a linken tekinthető meg a prezink) tartott, mikrotanítással egybekötött előadásunkra való reflektálás.
Három szemszögből fogom értékelni a Czanik Ferenccel, Fecussal való közös munkánkat, előadásunkat:
  • ”előkészületek” 
  • ”előadás közben”
  • ”előadás után”
Őszintén szólva már a témaválasztásnál felmerültek ellentétek, hiszen én nagyon nem szerettem volna a Google-ból előadást tartani, mert én magam sem ismerem sok alkalmazását, és amit ismerek azt is általában csak névről. Mindenesetre sikerült meggyőznie a témaválasztás helyességéről.
Kicsit negatívumként éltem meg, hogy annak ellenére, hogy nekünk több időnk volt, mint a többieknek, hiszen közbeszólt március 15.-e, mégis szinte az utolsó pillanatban álltunk neki az előadás tervezéséhez. Ez természetesen az én hibám is volt, hisz igaz, hogy egy kollégiumban lakunk, mégis teljesen más az órarendünk és én haza személy szerint haza utaztam a hétvégére. Kicsit izgultam is a sikeresség miatt, de mint az lenni szokott, a szűk határidő jótékony hatással volt a kreativitásunkra, úgyhogy végül is nem is bánom, hogy így a végére maradt a tervezés. Őszintén megvallva azt azért bánom, hogy keveset kommunikáltunk Anitával és úgy érzem nem kértük ki eléggé a véleményét, segítségét. Ezt nem tudom, és nem is szeretném az időhiányra fogni, nem tudom miért alakult így. Ha visszamehetnék az időben, ezen biztosan változtatnék.
A miénket megelőző mikrotanításnak köszönhetően sok újonnan megismert és tanult dolgot, alkalmazást is be tudtunk venni a saját előadásunkba (gondolattérkép, webquest), mely engem nagyon felvillanyozott, mert nagy hatással volt rám a szófelhős, gondolattérképes tartalomrendszerező alkalmazás. Szerencsére Fecust sem kellett sokáig nyúznom, hogy vegyük ezeket be, főleg, hogy vállaltam, hogy majd én elkészítem ezeket. Úgy vélem, hogy a munkamegosztásunk szuper volt. A bemutatandó alkalmazásokat közösen választottuk ki, majd azokat felosztottuk magunk között és mindketten a saját anyagunknak néztünk utána. A feladatokat is közösen találtuk ki, egyikünk felvetett valamit, majd azt továbbgondoltuk és fejlesztgettük, míg úgy nem gondoltuk, hogy most már szuper.
Itt kell megemlítenem, hogy pozitív meglepetés is ért. Az előző házi feladatban eléggé lehúztam a webquest-et, de ez alkalommal a Google webquest-jét használtam és meg kell mondanom, hogy nagyon tetszett a könnyű kezelhetősége és felhasználó-barátsága miatt.
Kicsit rendet bontottunk azzal, hogy a mi előadásunk nem úgy nézett ki, hogy előadás, szemléltetés és mikrotanítás, hanem igyekeztünk a feladatok közbeiktatásával az előadás monotonitását megelőzni.
Az a félelem, mely inkább Fecusban merült fel, miszerint túl sokat terveztünk be, és amiről mindig próbáltam meggyőzni, hogy nem, nem igaz, az előadás közben mégis csak beigazolódott. Már az első feladatkiosztásnál érzékeltem én is, hogy igen neccesen fogunk beleférni az időbe, úgyhogy ebből az okból kifolyólag sok mindent nem mondtunk el az alkalmazásokról, inkább csak bemutattuk, vagy az útvonaltervező esetén még ez elmaradt. Emiatt egy kicsit rosszul éreztem magam, aggódtam, hogy vajon így is érthető és követhető-e a prezentáció, de a többiek visszajelzéséből azt vontam le, hogy nincs belőle probléma.
Nagyon izgulós fajta vagyok, de a többiek nyíltsága, aktivitása, mely meglepett, hiszen aggódtam, hogy a közös gondolattérkép szerkesztése vontatott lesz, hamar megnyugtatott és életemben először talán egyáltalán nem izgultam, sőt élveztem azt, hogy magyarázhatok, beszélhetek, mutogathatok.
Ahogy a prezentációnk végére értünk, pozitív érzésekkel ültem le a helyemre. Bár először kicsit aggódtam, mikor Anita mondta, hogy még akar valamit mutatni nekünk, mert attól féltem, hogy valami fontosat elrontottunk, kihagytunk, de aztán ez a többiek visszajelzéseinek köszönhetően hamar elmúlt. Bántam ugyan, hogy nem tudtunk mindent úgy bemutatni, ahogy szerettük volna, de ez a mi tervezési hibánk, ez olyan kezdő pedagógus hiba, bízom benne, hogy hamar kinőjük! Az órát megelőző napokban sokat foglalkoztam az általunk bemutatni kívánt alkalmazásokkal, mindent kipróbáltam, a Tudósban is készítettem saját könyvtárat, mentettem el cikkeket, hogy majd be tudjam könnyen mutatni, de aztán menet közben kiderült, hogy annak ellenére, hogy én is bejelentkeztem a gmail-es fiókomba, mégis Fecusé jött elő. Így nem tudtam mindent olyan szuperül megmutatni, mint ahogy elképzeltem, de végül ezt sem bánom, hiszen ilyen biztos elő fog még fordulni a jövőben és meg kell tanulnom rugalmasnak lenni.

Összességében, ez a 60 perces előadással egybekötött mikrotanítás sok energiát és időt vett el belőlem, tőlem, de egyáltalán nem bánom, mert sok-sok gyakorlati és szakmai tapasztalatot is szereztem. Megtanultam, hogy az időt jobban be kell osztani, hogy sosem mondhatjuk, hogy 100%-ig felkészültek vagyunk, mert bármikor közbecsúszhat valami, amihez rugalmasan alkalmazkodnunk kell. Ezen felül megerősödött az a hitem, hogy az interakció a tanórák elhanyagolhatatlan része, hiszen hihetetlen módon fel tudja pörgetni a diákokat. Ezen felül végre megtanultam használni a Google Drive-ot. Nekem ez eddig egy sötét folt, de most ennek a feladatnak és Fecusnak köszönhetően már én is tudom, hogyan működik és mire használható.
Remélem a csoport többi tagja is legalább annyira élvezte az órát, mint mi és ha már csak egy kicsit kis részlet megmaradt a fejükben, akkor mi már nagyon- nagyon elégedettek és boldogak vagyunk!
Forrás: http://www.demotivalo.net/view/44734/onkritika

2016. március 19., szombat

Szófelhők és térképek

Tudom, hogy szomorkodsz Kedves Olvasó, hogy ilyen sokáig nem készítettem újabb bejegyzéseket, de ezt most bepótolom és rögtön 3-at is, melyeknek témája a tartalomrendezés, rendelkezésedre bocsátok.
Rögtön a szívemhez legközelebb állóval kezdem, ami nem más, mint a szófelhő. Eddig csak az interneten találkoztam ilyenekkel vicces képek formájában, de sosem jutott eszembe, hogy ezeket az órán is lehetne alkalmazni. Véleményem teljes páli fordulását jelzi az is, hogy azóta már készítettem egy ilyet egy óravázlatomhoz, melynek témaköre Szent István volt.
Ezzel ellentétben ezt a feladatot szintén a szívemnek nagyon kedves német nyelven oldottam meg. 
Mikor elolvastam mit kell készítenünk, rögtön elárasztottak az ötletek és konkrét elképzelésem volt ezt a feladatot illetően. Az általam készített szófelhőt egy érettségi előtt álló osztálynak készítettem, hiszen köztudott, hogy az érettségi nem csak írásbeli részből, hanem egy szóbeliből is áll, ahol nem hátrány, ha a diák magabiztosan tud beszélni az eléje rakott képről, ábráról, témáról. Az erre való felkészülés segítségének szántam eme képet:
A kép témája (remélem kivehető) a betegségek, kórház és a szavak egy H betűt hivatottak formázni, hiszen általánosan elfogadottan ez a kórház jelzése. Úgy képzeltem el, hogy egy feleltetés vagy csak egy gyakorló beszélgetés során odaadnám a kiszemelt delikvensnek a lapot és a rajta olvasható szavak segítségével beszéljen róla 5-8 percig. Sokan megkövezhetnek azért, hogy hát ez mekkora segítség a diáknak, így semmit nem kell tanulnia otthon... Ezzel nem értek egyet. Ahhoz, hogy tudjon beszélni a témáról az adott szavak felhasználásával, tudnia, ismernie kell ezeket a szavakat (névelő, ragozás) és ezek helyes mondatban való felhasználását, amire az érettségin sok-sok pontot lehet kapni, vagy ellenkezőleg elveszíteni. Szerintem ez a lap növeli a magabiztosságot és segíti a helyes nyelvhasználatot, hiszen levesz egy nagy terhet a gyermek válláról, mégpedig azt, hogy a szavakat keresse és hívja elő a kis buksijában. Mivel ezek előtte vannak, így jobban oda tud figyelni a nyelvtani korrektségre és így idővel ő is elhiszi (természetesen ehhez idő kell és "szoktatni" kell az ilyen módon való feleltetéshez őket), hogy tud németül beszélni.
Itt bemutatnám azt a képet, amit történelmi témában készítettem más célzattal, csak azért, hogy bemutassam ezen vicces kis felhők sokrétű felhasználásának lehetőségeit:
Ezt a képet az órai ráhangolódást elősegítve gondoltam használni. Az elképzelésem az volt, hogy a gyerekek csoportba osztva versenyeznek egymással. A feladat pedig nem lenne más, mint hogy 1,5 perc alatt írják fel a lehető legtöbb szót, ami Szent Istvánhoz kapcsolódik. A legtöbb szót, így pontot gyűjtő csapat tagjai kis ötöst vagy bármilyen más jutalmat kaphatnak. Véleményem szerint ez a kis verseny megalapozhatná az óra hangulatát és a gyerekek érdeklődését a téma iránt.
A két fentebb látható szófelhőt a Tagul-on készítettem, melyet egy nagyszerű, könnyen kezelhető oldalnak tartok. A szavakat nem muszáj egyesével beírnunk, máshol be konkrét szövegeket is, mellyel időt lehet spórolni, ami a mai világban nem egy utolsó szempont. Ezen kívül rengeteg lehetőséget nyújt a formázásra, ami nemcsak a tanár  kreativitását fejleszti, hanem a gyerekekét is, ha esetleg házi vagy órai feladatként adjuk nekik, hogy ők is készítsenek ilyet valamely témában. Az ilyen és ehhez hasonló házi feladatok biztos nagyobb arányban készülnének el, mint bármelyik más.

Nem külön bejegyzésben, hanem itt ezen a ponton írnék egy keveset az ehhez a témához kapcsolódó fogalomtérképről, hiszen felhasználhatósága úgy gondolom ugyanúgy történhetik, mint a kicsit hosszabban részletezett szófelhőké.
A fogalomtérképet Czanik Ferenccel, alias Fecussal készítettem párban, mégpedig a nyelvtanulás témakörében. (A képre kattintva megtekinthető a térképünk)

https://www.mindmeister.com/670207734
 A térkép készítése során mindenfélét kipróbáltunk, amit csak lehetett, hogy megfejtsük hogyan is működik ez az alkalmazás. Így kerültek a térképünkbe szimbólumok, kommentár, videó és a végén megcsináltuk, hogy prezentáció, azaz vetíthető legyen, hogy könnyebb legyen a gyerekek bevonása az órán. Mire gondolok itt? Egészen pontosan arra, hogy a fő téma feldobása után lehet a gyerekeket kérdezgetni, hogy ötleteteket gyűjtsenek maguktól, majd ha úgy gondoljuk, hogy elég felvetés gyűlt össze, akkor csak egy kattintás és felfedhetjük az eddig rejtegetett "megoldásokat".
Úgy vélem ez is egy remek módja annak, hogy izgalmasabbá tegyük az általunk tartott órát és egyébként ahhoz is kiváló, hogy a gyerekeket megtanítsuk jegyzetelni.

Toast, toast, timetoast

A következőkben egy újabb próbálkozásommal kapcsolatos élményeim, tapasztalataim és eredményeim olvashatók.
Igaz, hogy évről évre idősebb leszek én is, de azért még nem volt olyan rég, hogy gimnáziumba és történelemórákra jártam, de valahogy az én életemből és taníttatásomból kimaradtak ezek a szuper informatikai megoldások, melyek izgalmasabbá, érdekesebbé tehették volna az órát. Olyan, hogy időszalag egészen két héttel ezelőttig ismeretlen fogalom volt számomra. Emlékszem, hogy az én történelemórai felszerelése részei a következők voltak: tankönyv, atlasz, füzet. Évszámok hallatán rögtön a tankönyv vagy az atlasz hátuljában található táblázatok jutnak az eszembe és az a kép, hogy otthon próbálom ezeket a lehető legjobban megtanulni, "bemagolni".
Az elvárásokkal ellentétben én nem a történelem órán használt időszalagokról és azok jótékony motivációra kifejtett hatásáról fogok beszélni. Rendbontó módon egy német Volkskunde, azaz népismeret órára készített időszalagot mutatok be. Mint már többször említettem, német nemzetiségi szakos tanárként, nem csak német nyelvet, hanem irodalmat és népismeretet is kell majd (remélhetőleg) tanítanom, melynek elengedhetetlen része a magyarországi németek történelmének bemutatása. Ehhez a házi feladathoz én a svábok kitelepítését választottam és ezt demonstráltam egy időszalagon, melynek elkészítéséhez a TimeToast nevezetű oldalt használtam.
Az oldal használata a regisztrációt követően borzasztóan könnyű volt és ennek köszönhetően nagyon élveztem a készítést. Technikai részét tekintve is gyorsan töltött, mentett, egyszer sem fagyott le vagy tűnt el, amit addig alkottam. Nagyon megfogott, hogy lehet váltogatni az egyenes nézetét és nem csak ilyen számegyenes formájában tekinthető meg, mely egyébként könnyen áttekinthető és gyorsan ad átfogó képet az eseményekről. Így például remekül alkalmazható egy összefoglaló óra alkalmával, akár demonstrálás céljából, vagy akár úgy, hogy a gyerekek készítsenek párban/csoportban ilyen szalagot.

Ez a másik nézet pedig a részletezést és otthon történő átismétlést teszi rendkívül könnyűvé, hiszen a serdülő diáknak nem kell az íróasztalát telepakolnia a tankönyvvel, atlasszal, füzettel, kronológiai táblázatokkal. Elég az ismétléshez a laptop, tablet vagy akár a mobiltelefon is, így ha valamilyen oknál fogva nem volt ideje délután a dolgozatra/feleletre készülni, akár a buszon kapaszkodva is vethet egy pillantást a témára és idézheti fel az órán elhangzottakat.
Az ilyesféle időszalagok történelemórán való használhatósága úgy gondolom mindenkinek evidens, de ezzel a témával és német nyelvvel az volt a célom, hogy bemutassam, hogy nem csak a történelemtanároknak nyújthat ez az oldal segítséget (bár jogos kritika, hogy maga a téma történelmi jellegű, így nyugodt szívvel mondhatnád Kedves Olvasó, hogy "csaltam"), hanem bármilyen más tantárgy esetén is:
  • angol/német nyelv-angol nyelvű országok történelme, napszakoknak megfelelő köszönések ábrázolása
  • biológia-egy területhez tartozó kutatók munkái, eredményei
  • irodalom-egy szerző/költő életének bemutatása, művei keletkezési sorrendben
Remélem kicsit sikerült meggyőznöm a kételkedőket az időszalagok történelmen kívül való használhatóságának lehetőségéről és hogy e bejegyzés elolvasása további gondolatokat, ötleteket indított el benned, kedves Olvasó, melyeket szívesen olvasnék megjegyzés formájában.
Forrás: http://slideplayer.hu/slide/2072941/


  

Webquest

Őszintén bevallva. eddig a bizonyos óráig, előadásig én nem is hallottam arról, hogy Webquest és a név hallatán sem tudtam elképzelni, hogy mi lehet ez, ezért a prezentáció során nagyon koncentráltam arra, amit az előadók mondanak. Ezt követően megpróbálkoztam vele én is otthon, de nem igazán nyerte el tetszésem (bár mint leendő tanár, akinek feladata az órák minél érdekesebb módon való megtartása, amihez ezek az új dolgok is természetszerűleg is hozzátartoznak, nem biztos, hogy szabadna ilyet mondanom).
A negatív felvezetés után, mégis csak egy pozitív megjegyzéssel kezdeném, hogy ne vegyem el a kedved Drága Olvasó az olvasástól. Meg kell jegyeznem, hogy az oldal használata, annak ellenére, hogy angol az egész, elég egyszerű. A regisztráció sem tart sokáig, nem kell várni a más oldalaknál megszokott és valószínűleg utált, e-mailben küldött biztonsági kódra, megerősítő linkre, mely vagy megérkezik vagy nem. A gyors regisztráció után szinte gyermeki könnyedséggel lehet új webquest-et elkezdeni, szerkesztgetni. Az instrukciók még az én valamikori felsőfokról B2-re visszaesett angol nyelvtudásommal is érthetők és hasznosak.
Hasznosak.....De ugyanakkor, ahogy mások bejegyzéseiben is olvastam, elég korlátozóak is. Hogyan értem ezt? Én személy szerint szeretem úgy kezdeni az órákat, hogy valamilyen játék, zene segítségével rávezetem a gyerekeket az adott napi témára. Ez az oldal viszont nem engedi meg ezt, hiszen rögtön az első oldalon röviden le kell írni, miről is lesz szó.
Ezen felül nem teljesen értettem, hogy mi értelme van a 'Task' fülnek, ha a konkrét feladatok nem ezen a ponton szerepelnek, hanem a 'Process'-nél. Engem, de lehet ez csak a saját butaságom, megzavart, hogy most hova mit is kéne írnom.
Ami a leginkább nem tetszett, az nem más, mint az értékelés.
Ha agyonvernek sem tudnám megmondani, hogy miért váltott ki belőlem ez a fül ekkora ellenszenvet. Talán azért, mert mások által készített témáknál az értékelés mindenhol szöveges volt, és szépen pontról pontról leírták, hogy milyen képességekkel,tudással kell, hogy rendelkezzen az illető, aki megcsinálta a leckét. Nekem az értékelés nem erről szól, és nem is a jegyekről, bár mivel nem volt jobb ötletem, ezért én ponthatár alapján osztályzatokkal értékeltem. Feleslegesnek tartom ezt a részét, mert ha az óra online folyik, akkor sem úgy oldja meg a diák/felnőtt a feladatokat, mintha ott ülne bent az osztályteremben, ezért a megadott és sablonként használt szöveges értékeléssel a tanuló valószínűleg hamis önértékelést fog végezni. (Annyi gondolat kavarog ezzel kapcsolatban a fejemben, de remélem azért még követhető a gondolataim sodró áradata)
Végül még egy technikai megjegyzés. A készítés során a sok várakozás majdnem az őrületbe kergetett... A képek igen lassan töltődtek fel, a mentések is sok időt vettek igénybe, ami még inkább elveszi a lelkes kezdő tanárok kedvét az egésztől, hiszen éppen elég sokáig tart kitalálni, hogy mit is és milyen forrásokkal szeretnénk megtanítani és amikor még az oldal is húzza időnket, az valami borzasztó. (De persze lehet, hogy ez a lassúság a kollégiumi internetnek is köszönhető, ezért szívesen veszem a további tapasztalatokat.)
Mindenesetre én is elkészítettem a saját Webquest-emet német nyelven a magyarországi németek kitelepítésének témájában, amit ezen a linken meg is tekinthetsz, Kedves Olvasó. Őszintén szólva, nem gondolom, hogy bármikor is felhasználnám ezt az általam készített bemutatót/órát (nevezzük akárhogy), mert nem hiszem, hogy a gyerekek nagy örömüket lelnék benne.

Nagy örömömre szolgálna olvasni a véleményedet Kedves Olvasó, legyen az egyetértő vagy éppen ellenkezőleg, cáfolat, hiszen a végtelen információcsere viszi előre a világot!


Források:
1. kép: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBXTxQGJCihuZxmNXTI0h014QsIcBYgbzYsAyaIQVFIDT3zovH5dLc2brXPsj5WLIAChNxEl8l0rxej-oEYmPUiVT3BE00r0cOHlMg2fToAyUJPDcNelTQNyc3DkAC6bv_Pkcxh1ne9u0/s1600/index.jpg

2016. március 6., vasárnap

Multimédia és interaktív tananyag

Újabb hét, újabb óra és természetesen újabb feladat.
Az e heti feladatunk nem más, mint interaktív-multimédia alkalmazások keresése a szaktárgyunknak megfelelően persze. A múlt héttel ellentétben (hogy csalódottságomon enyhítsek) ezt a feladatot a német nyelv területén gondoltam megoldani. Ennek értelmében 3 oldalt, vagy jobban mondva alkalmazást fogok bemutatni, mégpedig oly módon, hogy azzal kezdem, mely a legkevésbé tetszett, csak hogy fokozzam az izgatottságod, kedves Olvasó és borzoljam a  kedélyeket.

Elsőként az úgy nevezett DW-Made for minds oldalt szeretném bemutatni, azon belül is a Deutsch lernen nevezetű kis fülecskét.


A már említett Deutsch lernen menüpontban a Deutsch im Fokus, azon belül pedig az Alltagsdeutsch témakört választottam, melyen belül rengeteg (nem túlzás) aktuális beszédtéma (pl. étkezési zavarok, dzsihád) közül lehet választani. Minden "lecke" egy hanganyaggal kezdődik, ezek általában (legalábbis azok esetében, melyeket meghallgattam) olyan 8-9 percesek, melyeket a megértést és feldolgozást ellenőrző illetve segítő feladatok követnek:
  • Multiple-Choice
  • Zuordnung
  • Single Choice
  • Képek párosítása fogalmakkal

A választásra, szemezgetésre kínált videókat, én mint laikus, érettségi vagy nyelvvizsga előtt álló osztályok tanításához ajánlom, hiszen ott is olyan mindennapi témák merülnek fel, mint például a különféle tudományos kísérletek, terrorizmus stb.
Ez az oldal szerintem nem mondható kifejezetten interaktívnak vagy multimédiásnak, mégis úgy gondolom, hogy sokkal jobban megfogja és motiválja a gyerekeket, mint az egyszerű magnó és feladatlap kombináció.

A második oldal, mely teljesen más stílust képvisel, az úgynevezett Clixmix-Die Kinderseite für junge Entdecker. 

Ez az oldal, szerény véleményem szerint, azon felül, hogy nagyon jó grafikával készült, rendkívül felhasználóbarát is, hiszen az oldalra tévedő kisgyermeknek, diáknak, tanárnak lehetősége van az őt végigkísérő állatfigurák közül választani.
Ez már sokkal inkább közelít a multimédia és az interaktivitás irányába. Hogy mire alapozom ezt a kijelentésemet? Mint a képen is látható, a kis aranyos állatok beszélnek hozzánk (igaz, hogy hang nélkül), illetve ha kiválasztottuk a minket érdeklő témakört, akkor a doboz összecsukódik és mint a Harry Potterben egy szempillantás alatt a témához tartozó videókkal, feladatokkal, játékokkal találjuk magunkat szemben.
A témakörök felsorolása helyett, inkább egy képet mutatnék meg, egyrészt azért, mert olyan sok lehetőség közül választhatunk, hogy szinte lehetetlen felsorolni mindet, másrészt azért is, hogy rövidebb legyen eme bejegyzés, és több kedved legyen elolvasni, drága Olvasó.
A megjelenés, és a feladatok jellege miatt első pillantásra úgy tűnhet, hogy az oldal inkább a kisgyerekek figyelmét ragadja meg, a rövid kis videók és hanganyagok miatt viszont én személy szerint szívesen használnám egy 8. vagy 9.-es németes csoportban, mely éppen az A2 és B1/B2 szint környékén van. Az én elképzelésem szerint még az éppen serdülő fiúkat is magával ragadhatja az oldal, hiszen például egy videón keresztül megtanulhatják, hogy egy autó belseje hogyan is néz ki és hogyan működik.
Ami ebben az oldalban a leginkább tetszett, hogy nem explicit kimondva, de tanárok munkáját is segíti, hiszen a legtöbb témánál a videón, hanganyagon, online játékon kívül sokszor találunk olyan fülecskét, mely egy pdf dokumentumot tartalmaz, amely letölthető. Ezeket a lapokat úgy kell elképzelni, mint a kifestőket, vagy a különböző kreativitást fejlesztő újságokból kivágható és összeragasztható elemeket, melyek remek szórakozást nyújthatnak akár a tanórán, akár otthon, ha házi feladatként osztjuk ki őket.

Remélem már sikerült eléggé felcsigáznom az érdeklődésed, és alig bírd kivárni, hogy megtudd, hogyan lehetséges még ezeknél is jobb oldalt találni és az iskolában használni.
Ez a harmadik, teljes mértékben interaktív és multimédiás oldal nem más, mint a Planet Schule, ahol is ide-oda kattintgatva végül eljutottam a Die Hölle von Mumbro & Zinell nevezetű oktató-játékhoz. Ez a játék egy remekül átgondolt és kivitelezett alkalmazás. Felépítését tekintve olyan mint egy nyelvkönyv, ugyanis miután kiválasztottuk a szimpatikus tárgyat, melyek 1-1 nyelvtani részt (pl. prepozíciók, többes szám) szimbolizálnak, jön egy bemelegítő feladat sok segítséggel. Néhány példa megoldása után, feljön egy ablak a kérdéssel, hogy szeretnénk-e még gyakorolni vagy inkább továbbmennénk.

Az ezt követő feladatok sorrendje a következő:
  • Hallás (hallás után kell az adott képre rákattintani)
  • Olvasás (az oldalt olvasható szavakat kell a képekkel összepárosítani)
  • Írás (bizonyos szavakat kell beírni egy szövegbe, általában a szöveg elején meg vannak adva betűk, majd a szöveg előrehaladtával ez a segítség eltűnik)
Ha befejeztünk egy témát, és minden részfeladatot megoldottunk, akkor visszajutunk az eredeti pontba és választhatunk egy másik részt.

Ezt az oldalt nem csak emiatt az alkalmazás/játék (minek is nevezzem?!) miatt tartom szupernek,amit egyébként bármelyik korosztálynak/évfolyamnak bevihető, akár tanulás, akár ismétlés szempontjából, hanem azért is, mert a tanároknak is sok segítséget nyújt, hiszen a Filme online menüpont alatt mindenféle videókat találunk, melyek részletekben is fent vannak, a szövegeik pedig külön dokumentumként letölthetőek.
Ezen felül találhatunk a bal oldalt a Multimedia főoldal alatt olyan menüpontot, hogy Simulationen, ahol a diákseregnek lehetősége van különböző témájú szimulációkat kipróbálni úgy, hogy bizonyos körülményeket ők személyesen alakíthatnak (én a villámlást próbáltam ki, és nagyon élveztem).
Eme kép remekül mutatja, hogy mennyi féle- fajta tantárgy, téma közül választhatunk oktatási anyagokat, a gyerekek pedig feladatokat. Olyan ez, mint egy nagy piac.
A három oldal közül ez az, amelyiken a legtöbb időt eltöltöttem és nem csak bekönyvjelzőztem, hanem ki is jegyzeteltem a pontos elérhetőségeket, mivel reményeim szerint nemzetiségi általános iskolában, vagy gimnáziumban fogok elhelyezkedni, ahol a tanórák bizonyos százaléka németül kell, hogy folyjon (mint például fizika, történelem, matematika)  ezért nem csak nekem lehet majd nagy segítség az órák izgalmassá, interaktívvá tételében, hanem a jövőbeli kollégáimnak is.

Remélem legalább egy hasznos információval a hasznodra lehettem, kedves Olvasó és nagy szeretettel várom a németes szaktársaim véleményét, egyéb ajánlásait!
Források:
1. kép: http://www.dw.com/de/deutsch-lernen/s-2055
2. kép: http://www.dw.com/de/auf-schn%C3%A4ppchenjagd/l-18994332
3-6. kép: https://www.clixmix.de/
7-9. kép: http://www.planet-schule.de/
10. kép: http://bterv.hupont.hu/felhasznalok_uj/8/1/81486/kepfeltoltes/social.jpg

2016. február 28., vasárnap

Digitális tananyag

Egy nagy csalódásomat kell most megosztanom veled, Drága Olvasó.
Az e heti feladat egyik része az volt. hogy 2 digitális tananyagot kellett keresni, egy olyat, amit használnék és egy olyat, amit kevésbe. Természetesen rögtön német nyelvtani anyagokat kerestem, mert azzal nagyon is tisztában voltam, hogy nemzetiségi témával kapcsolatban semmit sem fogok találni, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy németből sem találok egy oldalt sem. Lehet, hogy az én bénaságom volt és nem megfelelően kerestem, de azok az oldalak, melyeket meglestem, egyáltalán nem nyerték el tetszésemet és így úgy döntöttem, hogy történelem területén folytatom kutatásaimat.
Hosszas gondolkodás után az ókori civilizációk és vallások téma mellett döntöttem, mert én személy szerint ezt már igen csak régen tanultam illetve akkor sem volt teljesen világos, hogy ki miben hisz, miben nem, így gondoltam, hogy egy kis frissítés nem fog ártani, hiszen mint tudjuk: „Ismétlés a tudás anyja”. Az egyik forrás a Sulinet Tudásbázis, a másik pedig a Zanza Tv volt és a következő sorokban az ezen oldalak kínálta digitális anyagokkal kapcsolatos tapasztalataim, érzéseim és véleményemet osztom meg.
Először azzal kezdeném, amit nem én személy szerint nem használnék, sem tanórán, de még a saját készülésem során sem, mert már az oldal megjelenése sem szimpatikus. Ez pedig nem más, mint a Sulinet Tudásbázis.

Már az általam választott anyag megkeresése sem volt egyszerű feladat, mert nem olyan néven szerepelt (Az ismeretlen világ), amire én gondoltam. Ez a téma több (véleményem szerint túl sok) alpontra, alfejezetre van osztva, nem gondolom, hogy általános vagy középiskolában ilyen részletességgel kell ezekbe belemenni. Első körben egy hosszú egybefüggő szöveggel találja szembe magát az olvasó, mely (úgy vélem) elrettentő hatással van az olvasóra. Nincsenek illusztrációk (képek, ábrák) és a jobb oldalon található videók (melyek nem is minden résznél vannak jelen) is igazából nem is videók, hanem interaktív feladatok. Az elgondolást jónak tartom, hogy a tartalom elolvasása után ellenőrizzük, mennyit és mit jegyeztek meg a gyerekek, de itt is túl soknak tartom a szöveget, és ha már nekem sem volt kedvem végigolvasni, akkor hogyan várhatnám ezt el egy tinédzsertől akár házi feladatként, akár órai munkaként?!
Az viszont megnyerte tetszésemet, hogy az anyagot magában foglaló kis táblázat, vagy ablak fejlécében olyan füleket találhatunk, hogy áttekintő, fogalmak, módszertani ajánlás, jegyzetek, melyek nagyon hasznosak lehetnek egy órájára készülő tanárnak.

Ezzel szemben viszont a zanza tv-n fellelhető videó, mely a Nagy civilizációk és vallások a Távol-Keleten címet viseli igen csak megnyerte tetszésemet.
Az alig 6 perces videó (szerény véleményem szerint) nagyon röviden és tömören (ahogy a német mondaná: kurz und knapp) mutatja be Kína és India vallását, illetve a Távol-Kelet Európának és az egész világnak adott találmányait. A videó nagyon színes, sok képet vonultat fel, mely szerintem nem csak a vizuális típusú gyermekek érdeklődését tartja fenn, hanem a történelem iránt kevésbé érdeklődő nebulókét is. Azt azonban meg kell vallani, hogy a videó tényleg nagyon tömör, sok előismeretet, majd tanári kiegészítést igényel, de bemelegítésnek/ráhangolódásnak szerintem teljesen megfelel.
A videó után található tesztet szupernek tartom, bár igaz, hogy több esetben itt is sok a szöveg és az ember alig várja, hogy a végére érjen, de a külső megjelenés szerintem sokat dob az olvasói kedven (legalábbis nekem ez a tapasztalatom, hogy ha valami színes, jól néz ki, szívesebben olvasok bele/olvasom el). A teszt eredménye csak az utolsó feladat megoldása után jelenik meg százalékos formában, de van lehetőség az egyes feladatokon és megoldásaikon való átfutásra is.
Az oldal szorgalmi, otthon végezhető feladatot is kínál a pedagógus illetve gyermek számára egy pdf-fájl formátumban, melyhez a megoldások is letölthetők.

Hasonlóan a sulinetes oldalhoz itt is van olyan fül, hogy kapcsolódó fogalmak, ahol a fogalmakra kattintva a rövid, 1-2 mondatos meghatározások is elérhetőek illetve az oldal/videó szerkesztői ajánlott irodalmat is adnak a videó láttán fellelkesült diákoknak.

Úgy gondolom, nem árulok zsákba macskát és számodra is kiderült kedves olvasó, hogy én a zanzás videót használnám tanításom során, még akkor is, ha nem túl bőre eresztett a tartalom. A Tudásbázis oldalán talált anyag szerintem inkább az én órai felkészülésemhez nyújthat segítséget, de egyszerű megjelenése és a szöveg mennyisége negatívan hat az oldalra tévedő gyerekek téma iránti lelkesedésére, és érdeklődésére. A vizualitás, érdeklődés fenntartása számomra fontosabb, mint a tartalom (lehet ez nem túl jó hozzáállás), de őszintén kíváncsi lennék a történelem szakos társaim véleményére, hogy ki mit használna esetleg milyen további oldalakat találtak. De nem csak a történelem szakos társaim gondolatait várom, hanem a németesek segítségét is, hiszen mint a bejegyzés elején írtam, nagyon elkeseredtem, hogy nem találtam számomra megfelelő oldalt.





Források:
1. kép: http://et3r.ektf.hu/blended-learning/blended-learning-tamogatas/sulinet-tudasbazis-sdt/
2. kép: http://hirek.prim.hu/cikk/108307/
3. kép: http://www.demotivalo.net/view/90360/hazi-feladat
4. kép: https://crowdsourcedtesting.com/resources/why-create-a-test-plan/ 
5. kép: http://www.meosz.hu/bazar_uzi_listaz.php?f=&s=&mcs=&r=&erk=&tcs=tcs_4&fl=4