Google alkalmazások

Most, hogy mindenki kipihente a Húsvéti forgatagot és neki állt az ilyenkor szokásos fogyókúrának, újabb bejegyzéssel jelentkezem.

Forrás:http://legjobbviccek.hu/husvet-szigetek-fovarosa/

E heti feladatunk az volt, hogy válogassunk a Google ezer meg egy alkalmazása közül, aszerint, hogy mely/melyek az/azok, amiket be tudnánk építeni a tanmenetünkbe, foglalkozásterveinkbe és amelyekkel az órák interaktívvá tehetők. 

Szeretnélek megkímélni Kedves Olvasó attól, hogy a sokat emlegetett a Drive, Fordító, Térkép stb. (egyébként nagyon szuper alkalmazásokról) olvass illetve magamat az ismétléstől, hiszen előadásom során rengeteg szót ejtettem arról, hogy hogyan lehet ezeket az oktatásban használni. Ezért kerestem egy olyan alkalmazást, melyről eddig kevesebb szó esett illetve egy olyat is behozok a képbe, melyet mindenki kivétel nélkül ismer és használ, de oktatásban történő használatának a későbbiekben vázolt lehetősége nekem is csak most jutott eszembe.

Az első alkalmazás, melyről az előadásunk során nem beszéltünk Fecussal a Drive Rajzok.Őszintén szólva én magam is kétkedve nyitottam meg kipróbálásra ezt a szolgáltatást, főleg úgy, hogy nem is rajztanár leszek. De aztán miközben szabad utat engedhettem szárnyaló kreativitásomnak hirtelen belém csapott a felismerés, hogy ezt milyen nagyszerűen fel lehetne használni mind a kisebbek, mind a nagyobbak körében is.

A kisebbek, gondolok itt az általános iskola alsó tagozatára, biztosan nagyon élvezné, ha a rajzórák keretén belül néha-néha a hagyományos ceruzát, filcet és papírt lecserélhetnék valami másra. Én magam egyáltalán nem vagyok tehetséges, még egy mosolygós fejet is csak többszöri neki futásra sikerül szépre elkészítenem, de a Rajzok alkalmazásban már be lehet szúrni előre elkészített smile-t és mindenféle más formát, amit aztán tovább lehet fejleszteni. A másik nagyon jó dolog ebben, hogy míg a hagyományos keretek közt nehézkes a párban, csoportban való rajzolás, mert van aki biztos nem fér oda, vagy ha egy másik tag olyat rajzol a lapra, ami a többieknek egyáltalán nem tetszik, nehéz eltüntetni. Ezzel szemben a Rajzok-ban is lehetséges a dokumentum egymás közti megosztása, így a tagok akár egyszerre is szerkeszthetik, csinosítgathatják a művet, sőt szerencsés módon többféle formátumban le is menthetik, vagy kinyomtathatják, így a jövőben még használhatják.

Miközben e sorokat írom, még egy újabb ötletem támadt, mégpedig arra vonatkozólag, hogyan lehetne ezt a nagyobb évfolyamokba is bevinni és erre tökéletes lehetőséget nyújtanak a nyelvórák. Az irányok megtanulása sok nyelvtankönyvben az utazással és útbaigazítással van összekötve, amelyhez kapcsolódó feladatok során egymást útbaigazító párbeszédeket kell megírni, majd eljátszani. Nagyon vicces és jó hangulatú órák születhetnének akkor, ha például a felolvasás/eljátszás közben a többieknek le kell rajzolni az eléjük táruló képet, útirányokat, melyhez segítségükre lehetnek az alkalmazásban előre elkészített nyilak is. Ezen téma lezárásaként szeretném közszemlére tenni a Rajzokban, a kipróbálás céljából készített mesterművemet, mely egyszer még sokat fog érni.

A másik alkalmazás a Naptár. Úgy gondolom mindannyiunkban életében előfordult, hogy elfelejtettük, hogy ebből vagy abból a tantárgyból dolgozatot írunk. Ha ez több emberrel is előfordult a csoportban, osztályban, akkor mehetett a küldöttség a tanárnőhöz/ tanár úrhoz a tanáriba és mindenféle kedves és dicsőítő szavak közepette megpróbálhatták rávenni, hogy halasszuk el azt a bizonyos, a pedagógus által betervezett dolgozatot. Na már most ez vagy összejött vagy nem és ez utóbbi esetben szidtuk magunkat, hogy hogyan felejthettük el. Ezen emlékek vetették fel bennem a gondolatot, hogy mi lenne, ha a dolgozat időpontjának megbeszélését vagy a Doodle segítségével történt megszavaztatását követően az óra végén a tanár felügyelete alatt mindenki beírja az okostelefonján megtalálható naptárba, hogy ekkor és ekkor dolgozatot írunk. Mivel ez a naptár össze van hangolva a gmail-es fiókkal, így az emlékeztető e-maileknek, smseknek, ijesztő csengőhangoknak köszönhetően biztosan nem felejtjük el, hogy tanulnunk kell. 

Igaz, hogy ez nem annyira építhető be a foglalkozásterve és nem is annyira interaktív, viszont használatával megelőzhetőek a kínos könyörgések a tanulók oldaláról és az elutasítás az eztán szívtelennek és könyörtelennek tartott tanár oldaláról.

Ismét várom szeretettel a hozzászólásokat, megjegyzéseket és további ötleteket, mert

"Mindig tanulok. Borzasztóan szeretem, hogy ha ma okosabb vagyok, mint tegnap voltam. Ez valahogy létszükségletemmé vált." (Varga Izabella)