Webquest

Őszintén bevallva. eddig a bizonyos óráig, előadásig én nem is hallottam arról, hogy Webquest és a név hallatán sem tudtam elképzelni, hogy mi lehet ez, ezért a prezentáció során nagyon koncentráltam arra, amit az előadók mondanak. Ezt követően megpróbálkoztam vele én is otthon, de nem igazán nyerte el tetszésem (bár mint leendő tanár, akinek feladata az órák minél érdekesebb módon való megtartása, amihez ezek az új dolgok is természetszerűleg is hozzátartoznak, nem biztos, hogy szabadna ilyet mondanom).

A negatív felvezetés után, mégis csak egy pozitív megjegyzéssel kezdeném, hogy ne vegyem el a kedved Drága Olvasó az olvasástól. Meg kell jegyeznem, hogy az oldal használata, annak ellenére, hogy angol az egész, elég egyszerű. A regisztráció sem tart sokáig, nem kell várni a más oldalaknál megszokott és valószínűleg utált, e-mailben küldött biztonsági kódra, megerősítő linkre, mely vagy megérkezik vagy nem. A gyors regisztráció után szinte gyermeki könnyedséggel lehet új webquest-et elkezdeni, szerkesztgetni. Az instrukciók még az én valamikori felsőfokról B2-re visszaesett angol nyelvtudásommal is érthetők és hasznosak.

Hasznosak.....De ugyanakkor, ahogy mások bejegyzéseiben is olvastam, elég korlátozóak is. Hogyan értem ezt? Én személy szerint szeretem úgy kezdeni az órákat, hogy valamilyen játék, zene segítségével rávezetem a gyerekeket az adott napi témára. Ez az oldal viszont nem engedi meg ezt, hiszen rögtön az első oldalon röviden le kell írni, miről is lesz szó.

Ezen felül nem teljesen értettem, hogy mi értelme van a 'Task' fülnek, ha a konkrét feladatok nem ezen a ponton szerepelnek, hanem a 'Process'-nél. Engem, de lehet ez csak a saját butaságom, megzavart, hogy most hova mit is kéne írnom.

Ami a leginkább nem tetszett, az nem más, mint az értékelés.

Ha agyonvernek sem tudnám megmondani, hogy miért váltott ki belőlem ez a fül ekkora ellenszenvet. Talán azért, mert mások által készített témáknál az értékelés mindenhol szöveges volt, és szépen pontról pontról leírták, hogy milyen képességekkel,tudással kell, hogy rendelkezzen az illető, aki megcsinálta a leckét. Nekem az értékelés nem erről szól, és nem is a jegyekről, bár mivel nem volt jobb ötletem, ezért én ponthatár alapján osztályzatokkal értékeltem. Feleslegesnek tartom ezt a részét, mert ha az óra online folyik, akkor sem úgy oldja meg a diák/felnőtt a feladatokat, mintha ott ülne bent az osztályteremben, ezért a megadott és sablonként használt szöveges értékeléssel a tanuló valószínűleg hamis önértékelést fog végezni. (Annyi gondolat kavarog ezzel kapcsolatban a fejemben, de remélem azért még követhető a gondolataim sodró áradata)

Végül még egy technikai megjegyzés. A készítés során a sok várakozás majdnem az őrületbe kergetett... A képek igen lassan töltődtek fel, a mentések is sok időt vettek igénybe, ami még inkább elveszi a lelkes kezdő tanárok kedvét az egésztől, hiszen éppen elég sokáig tart kitalálni, hogy mit is és milyen forrásokkal szeretnénk megtanítani és amikor még az oldal is húzza időnket, az valami borzasztó. (De persze lehet, hogy ez a lassúság a kollégiumi internetnek is köszönhető, ezért szívesen veszem a további tapasztalatokat.)

Mindenesetre én is elkészítettem a saját Webquest-emet német nyelven a magyarországi németek kitelepítésének témájában, amit ezen a linken meg is tekinthetsz, Kedves Olvasó. Őszintén szólva, nem gondolom, hogy bármikor is felhasználnám ezt az általam készített bemutatót/órát (nevezzük akárhogy), mert nem hiszem, hogy a gyerekek nagy örömüket lelnék benne.

Nagy örömömre szolgálna olvasni a véleményedet Kedves Olvasó, legyen az egyetértő vagy éppen ellenkezőleg, cáfolat, hiszen a végtelen információcsere viszi előre a világot!


Források:
1. kép: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBXTxQGJCihuZxmNXTI0h014QsIcBYgbzYsAyaIQVFIDT3zovH5dLc2brXPsj5WLIAChNxEl8l0rxej-oEYmPUiVT3BE00r0cOHlMg2fToAyUJPDcNelTQNyc3DkAC6bv_Pkcxh1ne9u0/s1600/index.jpg