Google alkalmazások

Most, hogy mindenki kipihente a Húsvéti forgatagot és neki állt az ilyenkor szokásos fogyókúrának, újabb bejegyzéssel jelentkezem.

Forrás:http://legjobbviccek.hu/husvet-szigetek-fovarosa/

E heti feladatunk az volt, hogy válogassunk a Google ezer meg egy alkalmazása közül, aszerint, hogy mely/melyek az/azok, amiket be tudnánk építeni a tanmenetünkbe, foglalkozásterveinkbe és amelyekkel az órák interaktívvá tehetők. 

Szeretnélek megkímélni Kedves Olvasó attól, hogy a sokat emlegetett a Drive, Fordító, Térkép stb. (egyébként nagyon szuper alkalmazásokról) olvass illetve magamat az ismétléstől, hiszen előadásom során rengeteg szót ejtettem arról, hogy hogyan lehet ezeket az oktatásban használni. Ezért kerestem egy olyan alkalmazást, melyről eddig kevesebb szó esett illetve egy olyat is behozok a képbe, melyet mindenki kivétel nélkül ismer és használ, de oktatásban történő használatának a későbbiekben vázolt lehetősége nekem is csak most jutott eszembe.

Az első alkalmazás, melyről az előadásunk során nem beszéltünk Fecussal a Drive Rajzok.Őszintén szólva én magam is kétkedve nyitottam meg kipróbálásra ezt a szolgáltatást, főleg úgy, hogy nem is rajztanár leszek. De aztán miközben szabad utat engedhettem szárnyaló kreativitásomnak hirtelen belém csapott a felismerés, hogy ezt milyen nagyszerűen fel lehetne használni mind a kisebbek, mind a nagyobbak körében is.

A kisebbek, gondolok itt az általános iskola alsó tagozatára, biztosan nagyon élvezné, ha a rajzórák keretén belül néha-néha a hagyományos ceruzát, filcet és papírt lecserélhetnék valami másra. Én magam egyáltalán nem vagyok tehetséges, még egy mosolygós fejet is csak többszöri neki futásra sikerül szépre elkészítenem, de a Rajzok alkalmazásban már be lehet szúrni előre elkészített smile-t és mindenféle más formát, amit aztán tovább lehet fejleszteni. A másik nagyon jó dolog ebben, hogy míg a hagyományos keretek közt nehézkes a párban, csoportban való rajzolás, mert van aki biztos nem fér oda, vagy ha egy másik tag olyat rajzol a lapra, ami a többieknek egyáltalán nem tetszik, nehéz eltüntetni. Ezzel szemben a Rajzok-ban is lehetséges a dokumentum egymás közti megosztása, így a tagok akár egyszerre is szerkeszthetik, csinosítgathatják a művet, sőt szerencsés módon többféle formátumban le is menthetik, vagy kinyomtathatják, így a jövőben még használhatják.

Miközben e sorokat írom, még egy újabb ötletem támadt, mégpedig arra vonatkozólag, hogyan lehetne ezt a nagyobb évfolyamokba is bevinni és erre tökéletes lehetőséget nyújtanak a nyelvórák. Az irányok megtanulása sok nyelvtankönyvben az utazással és útbaigazítással van összekötve, amelyhez kapcsolódó feladatok során egymást útbaigazító párbeszédeket kell megírni, majd eljátszani. Nagyon vicces és jó hangulatú órák születhetnének akkor, ha például a felolvasás/eljátszás közben a többieknek le kell rajzolni az eléjük táruló képet, útirányokat, melyhez segítségükre lehetnek az alkalmazásban előre elkészített nyilak is. Ezen téma lezárásaként szeretném közszemlére tenni a Rajzokban, a kipróbálás céljából készített mesterművemet, mely egyszer még sokat fog érni.

A másik alkalmazás a Naptár. Úgy gondolom mindannyiunkban életében előfordult, hogy elfelejtettük, hogy ebből vagy abból a tantárgyból dolgozatot írunk. Ha ez több emberrel is előfordult a csoportban, osztályban, akkor mehetett a küldöttség a tanárnőhöz/ tanár úrhoz a tanáriba és mindenféle kedves és dicsőítő szavak közepette megpróbálhatták rávenni, hogy halasszuk el azt a bizonyos, a pedagógus által betervezett dolgozatot. Na már most ez vagy összejött vagy nem és ez utóbbi esetben szidtuk magunkat, hogy hogyan felejthettük el. Ezen emlékek vetették fel bennem a gondolatot, hogy mi lenne, ha a dolgozat időpontjának megbeszélését vagy a Doodle segítségével történt megszavaztatását követően az óra végén a tanár felügyelete alatt mindenki beírja az okostelefonján megtalálható naptárba, hogy ekkor és ekkor dolgozatot írunk. Mivel ez a naptár össze van hangolva a gmail-es fiókkal, így az emlékeztető e-maileknek, smseknek, ijesztő csengőhangoknak köszönhetően biztosan nem felejtjük el, hogy tanulnunk kell. 

Igaz, hogy ez nem annyira építhető be a foglalkozásterve és nem is annyira interaktív, viszont használatával megelőzhetőek a kínos könyörgések a tanulók oldaláról és az elutasítás az eztán szívtelennek és könyörtelennek tartott tanár oldaláról.

Ismét várom szeretettel a hozzászólásokat, megjegyzéseket és további ötleteket, mert

"Mindig tanulok. Borzasztóan szeretem, hogy ha ma okosabb vagyok, mint tegnap voltam. Ez valahogy létszükségletemmé vált." (Varga Izabella)

Reflexió

Ezen blogbejegyzésem célja a március 22-én, a Google és alkalmazásaiból (ezen a linken tekinthető meg a prezink) tartott, mikrotanítással egybekötött előadásunkra való reflektálás.

Három szemszögből fogom értékelni a Czanik Ferenccel, Fecussal való közös munkánkat, előadásunkat:

• ”előkészületek” 
• ”előadás közben”
• ”előadás után”

Őszintén szólva már a témaválasztásnál felmerültek ellentétek, hiszen én nagyon nem szerettem volna a Google-ból előadást tartani, mert én magam sem ismerem sok alkalmazását, és amit ismerek azt is általában csak névről. Mindenesetre sikerült meggyőznie a témaválasztás helyességéről.

Kicsit negatívumként éltem meg, hogy annak ellenére, hogy nekünk több időnk volt, mint a többieknek, hiszen közbeszólt március 15.-e, mégis szinte az utolsó pillanatban álltunk neki az előadás tervezéséhez. Ez természetesen az én hibám is volt, hisz igaz, hogy egy kollégiumban lakunk, mégis teljesen más az órarendünk és én haza személy szerint haza utaztam a hétvégére. Kicsit izgultam is a sikeresség miatt, de mint az lenni szokott, a szűk határidő jótékony hatással volt a kreativitásunkra, úgyhogy végül is nem is bánom, hogy így a végére maradt a tervezés. Őszintén megvallva azt azért bánom, hogy keveset kommunikáltunk Anitával és úgy érzem nem kértük ki eléggé a véleményét, segítségét. Ezt nem tudom, és nem is szeretném az időhiányra fogni, nem tudom miért alakult így. Ha visszamehetnék az időben, ezen biztosan változtatnék.

A miénket megelőző mikrotanításnak köszönhetően sok újonnan megismert és tanult dolgot, alkalmazást is be tudtunk venni a saját előadásunkba (gondolattérkép, webquest), mely engem nagyon felvillanyozott, mert nagy hatással volt rám a szófelhős, gondolattérképes tartalomrendszerező alkalmazás. Szerencsére Fecust sem kellett sokáig nyúznom, hogy vegyük ezeket be, főleg, hogy vállaltam, hogy majd én elkészítem ezeket. Úgy vélem, hogy a munkamegosztásunk szuper volt. A bemutatandó alkalmazásokat közösen választottuk ki, majd azokat felosztottuk magunk között és mindketten a saját anyagunknak néztünk utána. A feladatokat is közösen találtuk ki, egyikünk felvetett valamit, majd azt továbbgondoltuk és fejlesztgettük, míg úgy nem gondoltuk, hogy most már szuper.

Itt kell megemlítenem, hogy pozitív meglepetés is ért. Az előző házi feladatban eléggé lehúztam a webquest-et, de ez alkalommal a Google webquest-jét használtam és meg kell mondanom, hogy nagyon tetszett a könnyű kezelhetősége és felhasználó-barátsága miatt.

Kicsit rendet bontottunk azzal, hogy a mi előadásunk nem úgy nézett ki, hogy előadás, szemléltetés és mikrotanítás, hanem igyekeztünk a feladatok közbeiktatásával az előadás monotonitását megelőzni.

Az a félelem, mely inkább Fecusban merült fel, miszerint túl sokat terveztünk be, és amiről mindig próbáltam meggyőzni, hogy nem, nem igaz, az előadás közben mégis csak beigazolódott. Már az első feladatkiosztásnál érzékeltem én is, hogy igen neccesen fogunk beleférni az időbe, úgyhogy ebből az okból kifolyólag sok mindent nem mondtunk el az alkalmazásokról, inkább csak bemutattuk, vagy az útvonaltervező esetén még ez elmaradt. Emiatt egy kicsit rosszul éreztem magam, aggódtam, hogy vajon így is érthető és követhető-e a prezentáció, de a többiek visszajelzéséből azt vontam le, hogy nincs belőle probléma.

Nagyon izgulós fajta vagyok, de a többiek nyíltsága, aktivitása, mely meglepett, hiszen aggódtam, hogy a közös gondolattérkép szerkesztése vontatott lesz, hamar megnyugtatott és életemben először talán egyáltalán nem izgultam, sőt élveztem azt, hogy magyarázhatok, beszélhetek, mutogathatok.

Ahogy a prezentációnk végére értünk, pozitív érzésekkel ültem le a helyemre. Bár először kicsit aggódtam, mikor Anita mondta, hogy még akar valamit mutatni nekünk, mert attól féltem, hogy valami fontosat elrontottunk, kihagytunk, de aztán ez a többiek visszajelzéseinek köszönhetően hamar elmúlt. Bántam ugyan, hogy nem tudtunk mindent úgy bemutatni, ahogy szerettük volna, de ez a mi tervezési hibánk, ez olyan kezdő pedagógus hiba, bízom benne, hogy hamar kinőjük! Az órát megelőző napokban sokat foglalkoztam az általunk bemutatni kívánt alkalmazásokkal, mindent kipróbáltam, a Tudósban is készítettem saját könyvtárat, mentettem el cikkeket, hogy majd be tudjam könnyen mutatni, de aztán menet közben kiderült, hogy annak ellenére, hogy én is bejelentkeztem a gmail-es fiókomba, mégis Fecusé jött elő. Így nem tudtam mindent olyan szuperül megmutatni, mint ahogy elképzeltem, de végül ezt sem bánom, hiszen ilyen biztos elő fog még fordulni a jövőben és meg kell tanulnom rugalmasnak lenni.

Összességében, ez a 60 perces előadással egybekötött mikrotanítás sok energiát és időt vett el belőlem, tőlem, de egyáltalán nem bánom, mert sok-sok gyakorlati és szakmai tapasztalatot is szereztem. Megtanultam, hogy az időt jobban be kell osztani, hogy sosem mondhatjuk, hogy 100%-ig felkészültek vagyunk, mert bármikor közbecsúszhat valami, amihez rugalmasan alkalmazkodnunk kell. Ezen felül megerősödött az a hitem, hogy az interakció a tanórák elhanyagolhatatlan része, hiszen hihetetlen módon fel tudja pörgetni a diákokat. Ezen felül végre megtanultam használni a Google Drive-ot. Nekem ez eddig egy sötét folt, de most ennek a feladatnak és Fecusnak köszönhetően már én is tudom, hogyan működik és mire használható.

Remélem a csoport többi tagja is legalább annyira élvezte az órát, mint mi és ha már csak egy kicsit kis részlet megmaradt a fejükben, akkor mi már nagyon- nagyon elégedettek és boldogak vagyunk!

Forrás: http://www.demotivalo.net/view/44734/onkritika

Szófelhők és térképek

Tudom, hogy szomorkodsz Kedves Olvasó, hogy ilyen sokáig nem készítettem újabb bejegyzéseket, de ezt most bepótolom és rögtön 3-at is, melyeknek témája a tartalomrendezés, rendelkezésedre bocsátok.

Rögtön a szívemhez legközelebb állóval kezdem, ami nem más, mint a szófelhő. Eddig csak az interneten találkoztam ilyenekkel vicces képek formájában, de sosem jutott eszembe, hogy ezeket az órán is lehetne alkalmazni. Véleményem teljes páli fordulását jelzi az is, hogy azóta már készítettem egy ilyet egy óravázlatomhoz, melynek témaköre Szent István volt.

Ezzel ellentétben ezt a feladatot szintén a szívemnek nagyon kedves német nyelven oldottam meg. 

Mikor elolvastam mit kell készítenünk, rögtön elárasztottak az ötletek és konkrét elképzelésem volt ezt a feladatot illetően. Az általam készített szófelhőt egy érettségi előtt álló osztálynak készítettem, hiszen köztudott, hogy az érettségi nem csak írásbeli részből, hanem egy szóbeliből is áll, ahol nem hátrány, ha a diák magabiztosan tud beszélni az eléje rakott képről, ábráról, témáról. Az erre való felkészülés segítségének szántam eme képet:

A kép témája (remélem kivehető) a betegségek, kórház és a szavak egy H betűt hivatottak formázni, hiszen általánosan elfogadottan ez a kórház jelzése. Úgy képzeltem el, hogy egy feleltetés vagy csak egy gyakorló beszélgetés során odaadnám a kiszemelt delikvensnek a lapot és a rajta olvasható szavak segítségével beszéljen róla 5-8 percig. Sokan megkövezhetnek azért, hogy hát ez mekkora segítség a diáknak, így semmit nem kell tanulnia otthon... Ezzel nem értek egyet. Ahhoz, hogy tudjon beszélni a témáról az adott szavak felhasználásával, tudnia, ismernie kell ezeket a szavakat (névelő, ragozás) és ezek helyes mondatban való felhasználását, amire az érettségin sok-sok pontot lehet kapni, vagy ellenkezőleg elveszíteni. Szerintem ez a lap növeli a magabiztosságot és segíti a helyes nyelvhasználatot, hiszen levesz egy nagy terhet a gyermek válláról, mégpedig azt, hogy a szavakat keresse és hívja elő a kis buksijában. Mivel ezek előtte vannak, így jobban oda tud figyelni a nyelvtani korrektségre és így idővel ő is elhiszi (természetesen ehhez idő kell és "szoktatni" kell az ilyen módon való feleltetéshez őket), hogy tud németül beszélni.

Itt bemutatnám azt a képet, amit történelmi témában készítettem más célzattal, csak azért, hogy bemutassam ezen vicces kis felhők sokrétű felhasználásának lehetőségeit:

Ezt a képet az órai ráhangolódást elősegítve gondoltam használni. Az elképzelésem az volt, hogy a gyerekek csoportba osztva versenyeznek egymással. A feladat pedig nem lenne más, mint hogy 1,5 perc alatt írják fel a lehető legtöbb szót, ami Szent Istvánhoz kapcsolódik. A legtöbb szót, így pontot gyűjtő csapat tagjai kis ötöst vagy bármilyen más jutalmat kaphatnak. Véleményem szerint ez a kis verseny megalapozhatná az óra hangulatát és a gyerekek érdeklődését a téma iránt.

A két fentebb látható szófelhőt a Tagul-on készítettem, melyet egy nagyszerű, könnyen kezelhető oldalnak tartok. A szavakat nem muszáj egyesével beírnunk, máshol be konkrét szövegeket is, mellyel időt lehet spórolni, ami a mai világban nem egy utolsó szempont. Ezen kívül rengeteg lehetőséget nyújt a formázásra, ami nemcsak a tanár  kreativitását fejleszti, hanem a gyerekekét is, ha esetleg házi vagy órai feladatként adjuk nekik, hogy ők is készítsenek ilyet valamely témában. Az ilyen és ehhez hasonló házi feladatok biztos nagyobb arányban készülnének el, mint bármelyik más.

Nem külön bejegyzésben, hanem itt ezen a ponton írnék egy keveset az ehhez a témához kapcsolódó fogalomtérképről, hiszen felhasználhatósága úgy gondolom ugyanúgy történhetik, mint a kicsit hosszabban részletezett szófelhőké.

A fogalomtérképet Czanik Ferenccel, alias Fecussal készítettem párban, mégpedig a nyelvtanulás témakörében. (A képre kattintva megtekinthető a térképünk)

 A térkép készítése során mindenfélét kipróbáltunk, amit csak lehetett, hogy megfejtsük hogyan is működik ez az alkalmazás. Így kerültek a térképünkbe szimbólumok, kommentár, videó és a végén megcsináltuk, hogy prezentáció, azaz vetíthető legyen, hogy könnyebb legyen a gyerekek bevonása az órán. Mire gondolok itt? Egészen pontosan arra, hogy a fő téma feldobása után lehet a gyerekeket kérdezgetni, hogy ötleteteket gyűjtsenek maguktól, majd ha úgy gondoljuk, hogy elég felvetés gyűlt össze, akkor csak egy kattintás és felfedhetjük az eddig rejtegetett "megoldásokat".

Úgy vélem ez is egy remek módja annak, hogy izgalmasabbá tegyük az általunk tartott órát és egyébként ahhoz is kiváló, hogy a gyerekeket megtanítsuk jegyzetelni.

Toast, toast, timetoast

A következőkben egy újabb próbálkozásommal kapcsolatos élményeim, tapasztalataim és eredményeim olvashatók.

Igaz, hogy évről évre idősebb leszek én is, de azért még nem volt olyan rég, hogy gimnáziumba és történelemórákra jártam, de valahogy az én életemből és taníttatásomból kimaradtak ezek a szuper informatikai megoldások, melyek izgalmasabbá, érdekesebbé tehették volna az órát. Olyan, hogy időszalag egészen két héttel ezelőttig ismeretlen fogalom volt számomra. Emlékszem, hogy az én történelemórai felszerelése részei a következők voltak: tankönyv, atlasz, füzet. Évszámok hallatán rögtön a tankönyv vagy az atlasz hátuljában található táblázatok jutnak az eszembe és az a kép, hogy otthon próbálom ezeket a lehető legjobban megtanulni, "bemagolni".

Az elvárásokkal ellentétben én nem a történelem órán használt időszalagokról és azok jótékony motivációra kifejtett hatásáról fogok beszélni. Rendbontó módon egy német Volkskunde, azaz népismeret órára készített időszalagot mutatok be. Mint már többször említettem, német nemzetiségi szakos tanárként, nem csak német nyelvet, hanem irodalmat és népismeretet is kell majd (remélhetőleg) tanítanom, melynek elengedhetetlen része a magyarországi németek történelmének bemutatása. Ehhez a házi feladathoz én a svábok kitelepítését választottam és ezt demonstráltam egy időszalagon, melynek elkészítéséhez a TimeToast nevezetű oldalt használtam.

Az oldal használata a regisztrációt követően borzasztóan könnyű volt és ennek köszönhetően nagyon élveztem a készítést. Technikai részét tekintve is gyorsan töltött, mentett, egyszer sem fagyott le vagy tűnt el, amit addig alkottam. Nagyon megfogott, hogy lehet váltogatni az egyenes nézetét és nem csak ilyen számegyenes formájában tekinthető meg, mely egyébként könnyen áttekinthető és gyorsan ad átfogó képet az eseményekről. Így például remekül alkalmazható egy összefoglaló óra alkalmával, akár demonstrálás céljából, vagy akár úgy, hogy a gyerekek készítsenek párban/csoportban ilyen szalagot.

Ez a másik nézet pedig a részletezést és otthon történő átismétlést teszi rendkívül könnyűvé, hiszen a serdülő diáknak nem kell az íróasztalát telepakolnia a tankönyvvel, atlasszal, füzettel, kronológiai táblázatokkal. Elég az ismétléshez a laptop, tablet vagy akár a mobiltelefon is, így ha valamilyen oknál fogva nem volt ideje délután a dolgozatra/feleletre készülni, akár a buszon kapaszkodva is vethet egy pillantást a témára és idézheti fel az órán elhangzottakat.

Az ilyesféle időszalagok történelemórán való használhatósága úgy gondolom mindenkinek evidens, de ezzel a témával és német nyelvvel az volt a célom, hogy bemutassam, hogy nem csak a történelemtanároknak nyújthat ez az oldal segítséget (bár jogos kritika, hogy maga a téma történelmi jellegű, így nyugodt szívvel mondhatnád Kedves Olvasó, hogy "csaltam"), hanem bármilyen más tantárgy esetén is:

• angol/német nyelv-angol nyelvű országok történelme, napszakoknak megfelelő köszönések ábrázolása
• biológia-egy területhez tartozó kutatók munkái, eredményei
• irodalom-egy szerző/költő életének bemutatása, művei keletkezési sorrendben

Remélem kicsit sikerült meggyőznöm a kételkedőket az időszalagok történelmen kívül való használhatóságának lehetőségéről és hogy e bejegyzés elolvasása további gondolatokat, ötleteket indított el benned, kedves Olvasó, melyeket szívesen olvasnék megjegyzés formájában.

Forrás: http://slideplayer.hu/slide/2072941/

  

Webquest

Őszintén bevallva. eddig a bizonyos óráig, előadásig én nem is hallottam arról, hogy Webquest és a név hallatán sem tudtam elképzelni, hogy mi lehet ez, ezért a prezentáció során nagyon koncentráltam arra, amit az előadók mondanak. Ezt követően megpróbálkoztam vele én is otthon, de nem igazán nyerte el tetszésem (bár mint leendő tanár, akinek feladata az órák minél érdekesebb módon való megtartása, amihez ezek az új dolgok is természetszerűleg is hozzátartoznak, nem biztos, hogy szabadna ilyet mondanom).

A negatív felvezetés után, mégis csak egy pozitív megjegyzéssel kezdeném, hogy ne vegyem el a kedved Drága Olvasó az olvasástól. Meg kell jegyeznem, hogy az oldal használata, annak ellenére, hogy angol az egész, elég egyszerű. A regisztráció sem tart sokáig, nem kell várni a más oldalaknál megszokott és valószínűleg utált, e-mailben küldött biztonsági kódra, megerősítő linkre, mely vagy megérkezik vagy nem. A gyors regisztráció után szinte gyermeki könnyedséggel lehet új webquest-et elkezdeni, szerkesztgetni. Az instrukciók még az én valamikori felsőfokról B2-re visszaesett angol nyelvtudásommal is érthetők és hasznosak.

Hasznosak.....De ugyanakkor, ahogy mások bejegyzéseiben is olvastam, elég korlátozóak is. Hogyan értem ezt? Én személy szerint szeretem úgy kezdeni az órákat, hogy valamilyen játék, zene segítségével rávezetem a gyerekeket az adott napi témára. Ez az oldal viszont nem engedi meg ezt, hiszen rögtön az első oldalon röviden le kell írni, miről is lesz szó.

Ezen felül nem teljesen értettem, hogy mi értelme van a 'Task' fülnek, ha a konkrét feladatok nem ezen a ponton szerepelnek, hanem a 'Process'-nél. Engem, de lehet ez csak a saját butaságom, megzavart, hogy most hova mit is kéne írnom.

Ami a leginkább nem tetszett, az nem más, mint az értékelés.

Ha agyonvernek sem tudnám megmondani, hogy miért váltott ki belőlem ez a fül ekkora ellenszenvet. Talán azért, mert mások által készített témáknál az értékelés mindenhol szöveges volt, és szépen pontról pontról leírták, hogy milyen képességekkel,tudással kell, hogy rendelkezzen az illető, aki megcsinálta a leckét. Nekem az értékelés nem erről szól, és nem is a jegyekről, bár mivel nem volt jobb ötletem, ezért én ponthatár alapján osztályzatokkal értékeltem. Feleslegesnek tartom ezt a részét, mert ha az óra online folyik, akkor sem úgy oldja meg a diák/felnőtt a feladatokat, mintha ott ülne bent az osztályteremben, ezért a megadott és sablonként használt szöveges értékeléssel a tanuló valószínűleg hamis önértékelést fog végezni. (Annyi gondolat kavarog ezzel kapcsolatban a fejemben, de remélem azért még követhető a gondolataim sodró áradata)

Végül még egy technikai megjegyzés. A készítés során a sok várakozás majdnem az őrületbe kergetett... A képek igen lassan töltődtek fel, a mentések is sok időt vettek igénybe, ami még inkább elveszi a lelkes kezdő tanárok kedvét az egésztől, hiszen éppen elég sokáig tart kitalálni, hogy mit is és milyen forrásokkal szeretnénk megtanítani és amikor még az oldal is húzza időnket, az valami borzasztó. (De persze lehet, hogy ez a lassúság a kollégiumi internetnek is köszönhető, ezért szívesen veszem a további tapasztalatokat.)

Mindenesetre én is elkészítettem a saját Webquest-emet német nyelven a magyarországi németek kitelepítésének témájában, amit ezen a linken meg is tekinthetsz, Kedves Olvasó. Őszintén szólva, nem gondolom, hogy bármikor is felhasználnám ezt az általam készített bemutatót/órát (nevezzük akárhogy), mert nem hiszem, hogy a gyerekek nagy örömüket lelnék benne.

Nagy örömömre szolgálna olvasni a véleményedet Kedves Olvasó, legyen az egyetértő vagy éppen ellenkezőleg, cáfolat, hiszen a végtelen információcsere viszi előre a világot!


Források:
1. kép: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBXTxQGJCihuZxmNXTI0h014QsIcBYgbzYsAyaIQVFIDT3zovH5dLc2brXPsj5WLIAChNxEl8l0rxej-oEYmPUiVT3BE00r0cOHlMg2fToAyUJPDcNelTQNyc3DkAC6bv_Pkcxh1ne9u0/s1600/index.jpg

Multimédia és interaktív tananyag

Újabb hét, újabb óra és természetesen újabb feladat.

Az e heti feladatunk nem más, mint interaktív-multimédia alkalmazások keresése a szaktárgyunknak megfelelően persze. A múlt héttel ellentétben (hogy csalódottságomon enyhítsek) ezt a feladatot a német nyelv területén gondoltam megoldani. Ennek értelmében 3 oldalt, vagy jobban mondva alkalmazást fogok bemutatni, mégpedig oly módon, hogy azzal kezdem, mely a legkevésbé tetszett, csak hogy fokozzam az izgatottságod, kedves Olvasó és borzoljam a  kedélyeket.

Elsőként az úgy nevezett DW-Made for minds oldalt szeretném bemutatni, azon belül is a Deutsch lernen nevezetű kis fülecskét.

A már említett Deutsch lernen menüpontban a Deutsch im Fokus, azon belül pedig az Alltagsdeutsch témakört választottam, melyen belül rengeteg (nem túlzás) aktuális beszédtéma (pl. étkezési zavarok, dzsihád) közül lehet választani. Minden "lecke" egy hanganyaggal kezdődik, ezek általában (legalábbis azok esetében, melyeket meghallgattam) olyan 8-9 percesek, melyeket a megértést és feldolgozást ellenőrző illetve segítő feladatok követnek:

• Multiple-Choice
• Zuordnung
• Single Choice
• Képek párosítása fogalmakkal

A választásra, szemezgetésre kínált videókat, én mint laikus, érettségi vagy nyelvvizsga előtt álló osztályok tanításához ajánlom, hiszen ott is olyan mindennapi témák merülnek fel, mint például a különféle tudományos kísérletek, terrorizmus stb.
Ez az oldal szerintem nem mondható kifejezetten interaktívnak vagy multimédiásnak, mégis úgy gondolom, hogy sokkal jobban megfogja és motiválja a gyerekeket, mint az egyszerű magnó és feladatlap kombináció.

A második oldal, mely teljesen más stílust képvisel, az úgynevezett Clixmix-Die Kinderseite für junge Entdecker. 

Ez az oldal, szerény véleményem szerint, azon felül, hogy nagyon jó grafikával készült, rendkívül felhasználóbarát is, hiszen az oldalra tévedő kisgyermeknek, diáknak, tanárnak lehetősége van az őt végigkísérő állatfigurák közül választani.
Ez már sokkal inkább közelít a multimédia és az interaktivitás irányába. Hogy mire alapozom ezt a kijelentésemet? Mint a képen is látható, a kis aranyos állatok beszélnek hozzánk (igaz, hogy hang nélkül), illetve ha kiválasztottuk a minket érdeklő témakört, akkor a doboz összecsukódik és mint a Harry Potterben egy szempillantás alatt a témához tartozó videókkal, feladatokkal, játékokkal találjuk magunkat szemben.
A témakörök felsorolása helyett, inkább egy képet mutatnék meg, egyrészt azért, mert olyan sok lehetőség közül választhatunk, hogy szinte lehetetlen felsorolni mindet, másrészt azért is, hogy rövidebb legyen eme bejegyzés, és több kedved legyen elolvasni, drága Olvasó.

A megjelenés, és a feladatok jellege miatt első pillantásra úgy tűnhet, hogy az oldal inkább a kisgyerekek figyelmét ragadja meg, a rövid kis videók és hanganyagok miatt viszont én személy szerint szívesen használnám egy 8. vagy 9.-es németes csoportban, mely éppen az A2 és B1/B2 szint környékén van. Az én elképzelésem szerint még az éppen serdülő fiúkat is magával ragadhatja az oldal, hiszen például egy videón keresztül megtanulhatják, hogy egy autó belseje hogyan is néz ki és hogyan működik.
Ami ebben az oldalban a leginkább tetszett, hogy nem explicit kimondva, de tanárok munkáját is segíti, hiszen a legtöbb témánál a videón, hanganyagon, online játékon kívül sokszor találunk olyan fülecskét, mely egy pdf dokumentumot tartalmaz, amely letölthető. Ezeket a lapokat úgy kell elképzelni, mint a kifestőket, vagy a különböző kreativitást fejlesztő újságokból kivágható és összeragasztható elemeket, melyek remek szórakozást nyújthatnak akár a tanórán, akár otthon, ha házi feladatként osztjuk ki őket.

Remélem már sikerült eléggé felcsigáznom az érdeklődésed, és alig bírd kivárni, hogy megtudd, hogyan lehetséges még ezeknél is jobb oldalt találni és az iskolában használni.
Ez a harmadik, teljes mértékben interaktív és multimédiás oldal nem más, mint a Planet Schule, ahol is ide-oda kattintgatva végül eljutottam a Die Hölle von Mumbro & Zinell nevezetű oktató-játékhoz. Ez a játék egy remekül átgondolt és kivitelezett alkalmazás. Felépítését tekintve olyan mint egy nyelvkönyv, ugyanis miután kiválasztottuk a szimpatikus tárgyat, melyek 1-1 nyelvtani részt (pl. prepozíciók, többes szám) szimbolizálnak, jön egy bemelegítő feladat sok segítséggel. Néhány példa megoldása után, feljön egy ablak a kérdéssel, hogy szeretnénk-e még gyakorolni vagy inkább továbbmennénk.

Az ezt követő feladatok sorrendje a következő:

• Hallás (hallás után kell az adott képre rákattintani)
• Olvasás (az oldalt olvasható szavakat kell a képekkel összepárosítani)
• Írás (bizonyos szavakat kell beírni egy szövegbe, általában a szöveg elején meg vannak adva betűk, majd a szöveg előrehaladtával ez a segítség eltűnik)

Ha befejeztünk egy témát, és minden részfeladatot megoldottunk, akkor visszajutunk az eredeti pontba és választhatunk egy másik részt.

Ezt az oldalt nem csak emiatt az alkalmazás/játék (minek is nevezzem?!) miatt tartom szupernek,amit egyébként bármelyik korosztálynak/évfolyamnak bevihető, akár tanulás, akár ismétlés szempontjából, hanem azért is, mert a tanároknak is sok segítséget nyújt, hiszen a Filme online menüpont alatt mindenféle videókat találunk, melyek részletekben is fent vannak, a szövegeik pedig külön dokumentumként letölthetőek.
Ezen felül találhatunk a bal oldalt a Multimedia főoldal alatt olyan menüpontot, hogy Simulationen, ahol a diákseregnek lehetősége van különböző témájú szimulációkat kipróbálni úgy, hogy bizonyos körülményeket ők személyesen alakíthatnak (én a villámlást próbáltam ki, és nagyon élveztem).

Eme kép remekül mutatja, hogy mennyi féle- fajta tantárgy, téma közül választhatunk oktatási anyagokat, a gyerekek pedig feladatokat. Olyan ez, mint egy nagy piac.
A három oldal közül ez az, amelyiken a legtöbb időt eltöltöttem és nem csak bekönyvjelzőztem, hanem ki is jegyzeteltem a pontos elérhetőségeket, mivel reményeim szerint nemzetiségi általános iskolában, vagy gimnáziumban fogok elhelyezkedni, ahol a tanórák bizonyos százaléka németül kell, hogy folyjon (mint például fizika, történelem, matematika)  ezért nem csak nekem lehet majd nagy segítség az órák izgalmassá, interaktívvá tételében, hanem a jövőbeli kollégáimnak is.

Remélem legalább egy hasznos információval a hasznodra lehettem, kedves Olvasó és nagy szeretettel várom a németes szaktársaim véleményét, egyéb ajánlásait!

Források:
1. kép: http://www.dw.com/de/deutsch-lernen/s-2055
2. kép: http://www.dw.com/de/auf-schn%C3%A4ppchenjagd/l-18994332
3-6. kép: https://www.clixmix.de/
7-9. kép: http://www.planet-schule.de/
10. kép: http://bterv.hupont.hu/felhasznalok_uj/8/1/81486/kepfeltoltes/social.jpg