Drága Olvasó!
Az előző, kicsit hosszadalmasra sikeredett bejegyzésemben arról elmélkedtem, hogy milyen digitális kompetenciákat és hogyan kell/kellene fejlesztenie egy pedagógusnak, jelen esetben nekem. Ez mind szép és jó, de természetesen csak elmélet, hiszen a gyakorlatban való megvalósítás nem csak az iskola, tanterem felszereltségétől függ, hanem a saját képességeimtől, tudásomtól is. A következő sorokban a saját digitális kompetenciáról való reflexiót olvashatod, melyhez két modellt hívok segítségül, mégpedig az úgynevezett TPACK és ISTE modelleket.
![]() |
| TPACK modell |
![]() |
| ISTE modell |
Először is a számomra valamilyen oknál fogva kevésbé, sőt mondhatni egyáltalán nem szimpatikus ISTE modell alapján való reflexióval kezdeném. Nagyon szuper és páratlan kezdeményezésnek tartom, hiszen az ingyen letölthető különböző témájú könyvek a tanárok nagy segítségére lehetnek, de ugyanakkor számomra is érthetetlen módon már az első klikkeléseknél világossá vált számomra, hogy nem igazán tudok ezzel a modellel azonosulni.
Nem igazán világos, hogy a digitális állampolgárságot és felelősséget hogyan értelmezi a modell: hogy a tanárnak kell a ”digitális etikettnek” megfelelnie és felelősségteljesen képviseltetnie magát az interneten vagy olyan értelemben tünteti fel, hogy a pedagógusnak kell a diákot ezen felfogáshoz közelebb hoznia. Úgy gondolom, hogy aki a pedagógusi pályára adja a fejét, tisztában van azzal, hogy az internet számára nem csak segítséget jelent az oktatómunkájához, hanem veszélyeket is rejt magában, hiszen „Információt eltüntetni az internetről olyan, mintha seprűvel próbálnánk visszaterelni az óceánt” (Ray Kurzweil). Elég egy olyan kép, amelyen ”gázul” néz ki és máris köznyelven forgó téma lesz belőle a tanteremben, a folyosón, a családi vacsora során. Ha a második értelmezést szem előtt tartva tüntették fel ezt a ”kompetenciát”, akkor sem mondhatnám, hogy egyetértek vele. Természetesen a szaktanár, osztályfőnök dolga is, hogy az internet helyes használatára és veszélyeire felhívja a gyermekek figyelmét, de ha nem informatikaszakos tanárokról van szó, akkor nem érzem ezt hitelesnek. Hogyan értem ezt? Mégis csak az a tanár tud többet erről a témáról és kompetensebb ebben, aki 4-5 évig ezt tanulta az egyetemen. Amíg én, laikus csak saját tapasztalataimat tudom megosztani a diáksággal, mely sok esetben elég és tanulságos lehet, addig az informatikatanár tudományosan is meg tudja magyarázni, hogy miért nem lehet semmit véglegesen az internetről törölni. Saját tapasztalat, hogy ha egy magyarázat, előadás során minél több szakszót alkalmaznak, annál jobban elhiszem, hogy az úgy van, ahogy mondják.
Az inkább kritikára, mintsem reflexióra sikeredett elemzés után áttérnék a számomra sokkal könnyebben értelmezhetőbb TPACK-modellre.
A TPACK rövidítés annyit tesz, hogy Technikai, Pedagógiai és Szaktárgyi tudás. A modell szerint a legmegfelelőbb az, amikor ez a három terület összeér. Hogy ne legyen túl hosszú a szöveg, mert saját tapasztalatból tudom, hogy az mindig elrettentő hatással van az olvasóra, egy táblázat segítségével érzékeltetem, hogy a két szaktárgyamon mennyire érzem magam kompetensnek az adott területeken.
Terület
|
Német nemzetiségi
|
Történelem
|
Technikai tudás
|
ü
|
-
|
Pedagógiai tudás
|
ü
|
ü
|
Szaktárgyi tudás
|
ü
|
-
|
Ebből a rövid kis összefoglalóból jól látszik, hogy a német nemzetiségi szakom szempontjából mindhárom területen megfelelőnek tartom tudásomat. Lehet, hogy egyesek szerint ez nagyképűen hangzik, hiszen még nincsen a kezemben a diploma, illetve egy tanárnak is egész életen át tanulnia kell, és ez a 3 pipa nem is azt jelenti, hogy ezentúl hátradőlök, és azt mondom, hogy nekem már aztán semmi újat nem taníthatnak az egyetemen. Ahogy már a bemutatkozásban is írtam, az előző félévben végeztem rövid tanítási gyakorlatomat, melyről csupa pozitív visszajelzéseket kaptam, mind mentortanáromtól, mind a szakmódszertani tanáromtól, és ami a legfontosabb a gyerekektől is, akiknek nagyon tetszettek a különböző multimédiás dolgok, amiket bevittem az órákra, a különféle online feladatok és oldalak, amelyeket ajánlottam nekik, és ez nekem elég bizonyíték arra, hogy jó úton haladok.
Viszont ha a történelemre gondolok, akkor már közel sem ilyen pozitív a kép. A pedagógiai tudásommal itt sincsen gond, hiszen a PPK-n rengeteg mindent megtanítottak nekünk (és még tanítanak is), viszont úgy érzem, hogy a szaktárgyi tudásom nincs a megfelelő szinten, de azt is tudom, hogy ezen csakis én változtathatok, mégpedig úgy, hogy újra megtanulok mindent, több szakirodalmat olvasok stb. De ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy jó és kedvelt történelemtanárrá váljak és a diákok érdeklődését felkeltsem. Ehhez lenne szükségem a technikai tudásra, hogy milyen online alkalmazások (pl. Google Earth), könyvtárak stb. állnak a történelmet oktatók rendelkezésére. Remélem, hogy ezen kurzus keretein belül a többi történelem szakos társam segítségével bővíthetem ezen a területen tudásom, hogy izgalmas, érdekes és osztálytermen kívülre is nyúló tárggyá tehessem a történelmet és 2094-ben ne ezt mondják róla:
Források:
1. kép: http://edt514tpack.wikispaces.com/What+is+TPACK
2. kép: https://www.emaze.com/@ALITIWFR/NETS*T
3. kép: http://www.matt-koehler.com/tpack/tpack-explained/
4. kép: http://www.demotivalo.net/tag/motivalo/129
1. kép: http://edt514tpack.wikispaces.com/What+is+TPACK
2. kép: https://www.emaze.com/@ALITIWFR/NETS*T
3. kép: http://www.matt-koehler.com/tpack/tpack-explained/
4. kép: http://www.demotivalo.net/tag/motivalo/129




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése