Nagy Ibolya: Digitális kompetencia

Más lelkes, elhivatott blogolókkal ellentétben, sajnálatos módon én nem minden nap bővítem, fejlesztem és töltöm meg új tartalmakkal saját oldalamat, aminek több oka is van. Viszont jó hírrel szolgálhatok az esetleges rendszeres olvasóimnak, mert a mai napon 3 remélhetőleg hasznos vagy legalábbis további gondolatokat ébresztő esetleg kritikára megérett bejegyzést teszek közzé a digitális kompetencia illetve a 21. Századi képességek tárgykörében. Joggal merül fel a kérdés, hogy egy nem informatika szakos tanárnak miért is kell ezzel a témával foglalkoznia. Először is azért, mert a NAT előírja, másodrészt viszont azért, mert „Az internet a világ legnagyobb osztályterme.” (Steven Novella)

Első eszmefuttatásom a NAT-ban, azaz a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott tanárok által fejlesztendő digitális kompetencia berkeire vonatkozik.

Úgy gondolom, hogy ez a fogalom mindenkinek mond valamit, mégis mielőtt saját szaktárgyaim által nyújtott lehetőségekre kitérnék, mégis csak szükséges lenne körvonalazni, hogy mi is az a NAT és mit ért digitális kompetencián.

Leendő tanárként lehet, hogy nem mutatok ezzel jól példát, de ennek ellenére a NAT, mint fogalom minél egyszerűbb és velősebb magyarázata érdekében a Wikipédiához fordulok segítségért:

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a magyarországi oktatás egyik alapvető, tartalmi-szabályozó dokumentuma. A NAT-ot a Magyar Közlönyben hirdetik ki, a jelenleg hatályos szöveget a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet tartalmazza.

Eme sokat (hogy joggal vagy sem, döntse el mindenki saját maga) kritizált tanterv úgynevezett kulcskompetenciákat fogalmaz meg, melyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a felnövekvők alkalmazkodni tudjanak a felgyorsult világhoz illetve, hogy ezeket a változásokat befolyásolni és irányítani tudják.

Melyek ezek a kompetenciák?

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai- művészeti tudatosság

Hatékony, önálló tanulás

Érdekes és a tanári jövőmet illetően biztos hasznos lenne a többi kompetencia saját szakterületeimen belüli fejlesztésének lehetőségeiről elmélkednem, ma mégis csak a digitális kompetenciát veszem jobban górcső alá.

Ahhoz, hogy azt mondhassuk valakiről, hogy digitálisan kompetens, az alábbi készségeket kell, hogy elsajátítsa:

·   Főbb számítógépes alkalmazások használata
·         Internet lehetőségeinek ismerete
·         Információmegosztás
·         Elérhető információk hitelességének és megbízhatóságának problémája
·         Kritikai gondolkodás

Mivel én német nemzetiségi és történelem szakos tanár leszek, ha a Sors is úgy akarja, ezért ebből a szemszögből próbálom a digitális kompetencia fejleszthetőségének lehetőségeit feltérképezni.

A két tantárgy természetéből adódóan úgy gondolom, nem kell ragozni, hogy miért nem lehetséges a gyerekeknek az adatbázisok és táblázatok kezelésének megtanítása. Viszont remek alkalmat kínálkozik a szövegszerkesztők használatának megtanulására, hiszen, főleg történelemből, nem ritka, hogy időhiány miatt a gyerekek felelés vagy témazáró dolgozat helyett otthon elkészített esszé formájában adnak számot tudásukról. Szuper megoldásnak tartom az esszét, mert valóban kevesebb időt vesz el a tanórából, a gyerekek megtanulnak önállóan tanulmányokat keresgélni és szűrni az interneten. Ahhoz azonban, hogy kritikai gondolkodásukat, készségüket valóban fejlesszük, a pedagógus elengedhetetlen feladata a keresgélésben való segítségnyújtáson kívül az is, hogy folyton tudatosítsa bennük, hogy semmilyen az interneten keringő információt nem szabad rögtön készpénznek venni. „Senkiben sem bízzunk annyira, hogy elhiggyük, mindig helyes döntést hoz.” (Barabási Albert)

Német nyelvből viszont nem tartom hasznosnak a szövegszerkesztőket és mellőzni is fogom a tanításom során, hiszen az automatikus helyesírást- és nyelvtant javító programok hátráltatják a megfelelő nyelvtani tudás elsajátítását. Ugyanakkor azonban kifejezetten támogatom a mobiltelefonokon lévő szótárak vagy esetleg mobilinternet segítségével elérhető online-szótárak tanórai alkalmazását. A rövid tanítási gyakorlatom során is előfordult, hogy kérdeztek tőlem egy szót, amit nem tudtam, vagy a névelőjében nem voltam biztos, és mivel tudtam, hogy mindenkinek van mobiltelefonja, nyugodt szívvel támaszkodhattam erre és egy játékos verseny keretein belül saját maguknak kellett megkeresni. A különböző találatok remek lehetőséget kínáltak arra, hogy megbeszéljük, mely online szótárak jók, megbízhatóak, melyek kevésbé és örömmel nyugtáztam, hogy ezen rövidke feladat során több szót írtak fel és tanultak meg a gyerekek, mintha én diktáltam volna le nekik.

A gyermekek digitális kompetenciáját remekül lehet a német órákon fejleszteni, ha van az adott tanteremben számítógép, projektor ne adj ég interaktív tábla. Nem csak az online szótárak bemutatására van lehetőség, hanem különböző kvízjátékok, online nyelvtani tesztek, egy adott témához kapcsolódó német nyelvű videók, hanganyagok megkeresésére és a többieknek való bemutatására is, melyek mind az információ felismerését, tárolását, megosztását, szűrését támogatják.

Mindkét tárgy lehetőséget biztosít az együttműködő hálózatépítéshez (bár őszintén megvallva, nekem kicsit homályos ez a megfogalmazás és nem teljesen értem, hogy mit is kell ez alatt érteni). Ezt úgy tudom elképzelni, hogy például facebookon vagy esetleg ezen a kurzuson (Modern eszközök a pedagógiában) megismert egyéb rendszerek segítségével létrehoznék az általam tanított osztályok számára egy német vagy történelem csoportot, melyen keresztül segíthetik egymást, megoszthatják a felsőbb évfolyamok az alsóbbakkal a tapasztalataikat, jegyzeteiket, illetve ha az órán vagy szünetben nem jutott rá mód, akkor ezekben a csoportokban megkereshetnek engem is a problémáikkal, kérdéseikkel. Tanári és diák oldalról is hasznosabbnak és egyszerűbbnek tartom ezt a platformot, mint az e-mailes kapcsolattartást.